A titkosszolgálatok nem titkos része
Titkosszolgálatok, kémek, ügynökök, titkos ügyletek – olyan fogalmak, amelyek igencsak megmozgatják az ember fantáziáját. Általában homály fedi őket, nem sokat tudunk róluk. Itt van hát az idő, hogy jobban megismerjük történetüket, működésüket – természetesen a megengedett határok között.
Legtöbbünk szemében James Bond testesíti meg a titkos ügynököt. A 007-es ügynök feladata a királynő és a haza szolgálata, kerüljön bármibe is. Nos, nyilván nem kell hosszan ecsetelgetnem, hogy a filmbeli és a való világ élesen különbözik. A titkosszolgálatok ugyanis, amennyire csak lehet, igyekeznek diszkréten dolgozni, és csupán végső soron folyamodnak fizikai erőszakhoz. Azt is, a filmektől eltérően, csendben teszik.
Az internetes technológia széles körű elterjedésének köszönhetően mára már a titkosszolgálatok tevékenysége is megváltozott. Valójában csak az interneten hozzáférhető információkat kell megszűrniük, a kémek szerepe háttérbe szorult. Azért még ma is felbukkannak spionok. Az Egyesült Államok titkosszolgálata is átalakult, a CIA hivatalos költségvetésének lényegesen nagyobb része jut internetes adatfeldolgozásra, mint titkos akciókra.
Titkosszolgálatok Magyarországon
A világon szinte minden országban – Magyarországon és Horvátországban is – működik titkosszolgálat, még ha nem is annak nevezik.
A magyar titkosszolgálatok nagy múltra tekintenek vissza, hiszen a rendszerváltásig az állampárt jóformán minden lakosról gyűjtött információkat. A 90-es évek után a helyzet lépésről lépésre konszolidálódott, és a lakosság megfigyelése helyett a terrorelhárítás került előtérbe Magyarországon. Jelenleg öt különböző hivatal: Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és az Információs Hivatal rendelkezik titkosszolgálati jogkörrel. Így a mai értelemben vett titkosszolgálatok a katonai szolgálat kivételével a Belügyminisztérium alá tartoznak, és szinte kizárólag terrorelhárítással és a szervezett bűnözés felderítésével foglalkoznak.
Horvát titkosszolgálat
A horvát titkosszolgálat születése a honvédő háború időszakára, pontosabban 1993 márciusáig vezethető vissza. A szervezet jórészt volt jugoszláv ügynökökből állt, és tevékenységük leginkább a háborús cselekményekre terjedt ki. A háború után átszervezték. Jelenlegi formáját 2006-ban nyerte el. A Sigurnosno-obavještajna agencija (SOA), azaz Biztonsági és Hírszerzési Ügynökség több osztályra tagozódik; a magyarországi rendszerhez hasonlóan a belügyminisztériumnak van alárendelve. Az olvasóink számára is érdekes lehet, a SOA folyamatosan keres új munkatársakat. Az alkalmazás feltétele a horvát állampolgárság és a maximális titoktartás.
Miként verte át Magyarország a Nyugatot?
A hidegháború folyamán többször is kiéleződött a kapcsolat a keleti és a nyugati blokk között, de szerencsére a háború nem tört ki. Titkosszolgálati „eseményekből” mindenesetre nem volt hiány. Kevesen tudják, de egyszer Magyarország is kis híján kiprovokálta a Nyugat beavatkozását. A történet szerint egyik napról a másikra az ország fontosabb stratégiai helyszínein teherautók jelentek meg letakart rakománnyal. Senki sem tudta, hogy mi van a teherautókon. Egyesek, a rakomány méretei alapján rakétákra gyanakodtak. Amint ez a nyugati országok tudomására jutott, rögtön mozgósították hadseregeiket. Csakhamar kiderült, hogy a magyar titkosszolgálatok „játékáról” volt csupán szó: az ellenfél reakcióját tesztelték. A ponyvák nem rakétákat, hanem építkezéshez használt darukat takartak.
Egy szó, mint száz, a titkosszolgálatok mindmáig léteznek. Ámde korántsem olyan látványosan működnek, mint ahogy sokunk gondolná, és a nyilvánosságtól is elzárkóznak. A történészek sokat vitatkoznak a világ legjobb kémjének kilétéről. „Kandidátusok” ugyan vannak, de a legjobb kém még mindig csendben dolgozik.
{fcomments}
