A magyar és a horvát nemzet több mint 800 éves közös történelmében számos olyan személy, család található, akikre mindkét fél büszke lehet. Az egyik ilyen család a Zrínyi, akiknek mindkét nemzet sokkal tartozik, hiszen hadi sikereiken kívül számos kulturális értéket, tárgyi emléket hagytak az utókorra.
A korabeli főnemesekhez hasonlóan a Zrínyi család is szerette a fényűző életmódot. Számos várral, kastéllyal és hatalmas földbirtokokkal rendelkeztek, Munkácstól egészen az Adriáig. A család legkedveltebb helye azonban mégis egy, a Kupa folyó partján fekvő kis település, Ozaly volt. A jelenleg is álló ozalyi kastélyt még I. Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse kezdte építtetni, majd utódai folytatták és bővítették, jelenlegi, végleges formáját csak a 19. században érte el. Az építmény egyik jellegzetessége, hogy várárok helyett a kastélyt maga a Kupa folyó védte az esetleges támadásoktól. A várban született és nevelkedett a család valamennyi kiemelkedő tagja, köztük a költő és hadvezér, majd horvát bán Zrínyi Miklós, az összeesküvő Zrínyi Péter, illetve II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona is.
Ozalyban mindig is élénk kulturális élet zajlott, a főurak szerették a művészeteket. Így nem csoda, hogy közülük is sokan íróvá, költővé váltak. Ami igazán különlegesé teszi őket, az az, hogy műveiket magyarul és horvátul, valamint latin nyelven is írták. A horvát irodalomtörténetben a Zrínyiek munkássága azért is foglal el különleges helyet, mert műveik az Ozaly környéki nyelvjárással íródtak.
Az ozalyi kastély napjainkban múzeumként üzemel.
Kraljevica, a Zrínyiek nyaralója
Ozalytól viszonylag nem messze, a Kvarner-öbölben található a Zrínyiek másik közkedvelt helye, a kraljevicai kastély, ahova, ha idejük engedte, gyakran ellátogattak. A kraljevicai kastély jellegzetességei közé tartozik, hogy egy, a tengerbe benyúló félszigeten áll, alig néhány méterre a víztől. Annak ellenére, hogy a tenger gyakran szinte a kastély falait mossa, az udvaron mégis egy rendkívül mély, édes vizű kút található, ami hosszú ideig az egyedüli ivóvízforrást jelentette a környékbeliek számára. A kastély elég rossz állapotban van, ugyanis hosszú évek óta nem rendelkezik különösebb funkcióval, azonban felújítása már tervben van.
A századok folyamán a magyar/horvát nemesség többször is megkísérelte az országot felszabadítani a Habsburg-elnyomás alól, azonban többnyire sikertelenül. Az egyik legismertebb, de – valljuk be – eléggé ügyetlen próbálkozás történetesen épp a Zrínyi családhoz köthető: Zrínyi Péter és sógora, Frangepán Ferenc Kristóf összeesküvést szőttek a bécsi uralkodó, Lipót ellen, mivel az osztrákok a törökkel a magyar-horvát területek kárára kötöttek békét. A legenda szerint a döntésre épp Kraljevica várában került sor, miközben Zrínyi Ilona menyegzőjét tartották, ahol jelen volt az akkori nemesség színe-java, többek közt Wesselényi nádor és Nádasdy Ferenc is. A Wesselényi-féle összeesküvés azonban nem maradt sokáig titokban, és az uralkodó elrendelte a két hazafi elfogatását, de ígéretet tett, hogy sem nekik, sem családjuknak nem esik bántódásuk. A Habsburg-uralkodó azonban nem állta a szavát, a hiszékeny főurakat 1671-ben Bécsújhelyen lefejezték. Szemtanúk szerint mindketten büszkén léptek a hóhér elé, aki azonban csak több csapással tudott csak végezni velük. A legenda szerint utolsó kívánságuk az volt, hogy beszélgethessenek egymással fél órát, méghozzá horvát nyelven, a kívánságot állítólag teljesítették is.
A sors iróniája, hogy a kardot, amellyel lefejezték őket, a mai napig az ozalyi vármúzeumban, Péter szülőházában őrzik.
Az összeesküvés után mind a Zrínyi, mind a Frangepán családra szomorú sors várt. Földjeiket, kastélyaikat elvették, családtagjaikat meghurcolták, nevüket kiejteni sem volt szabad. Azonban vérvonaluk tovább élt egyik legnagyobb nemzeti hősünk, II. Rákóczi Ferenc személyében, aki ismételten kiállt a szabadságért, Bécs ellen függetlenségi harcot vívott.
{fcomments}
