Vasárnap magyar nyelvű szentmisével, kenyérszenteléssel és egy alkalmi műsorral ünnepelte a horvátországi magyarság az államalapítást, a központi rendezvényre a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) szervezésében a drávaszögi Pélmonostoron került sor.
Augusztus 20-a Magyarországon nemzeti ünnep, amely azonban nemcsak az ország határain belül, hanem a külhoni magyar közösségek számára is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez a nap Szent István király életművére és az államalapítás megünneplésére hívja fel a figyelmet, ami összeköti a világ különböző pontjain élő magyarokat. A határon túli magyarok számára augusztus 20-a nemcsak a magyar nemzeti identitás megőrzésének, hanem a közösségi összetartozás kifejezésének is szimbóluma. Ilyenkor számos településen ünnepségeket, kulturális rendezvényeket tartanak, amelyek során a magyar nyelv és kultúra ápolása kerül előtérbe, erősítve ezzel a nemzeti összetartozás érzését.
– István király egy olyan államot alapított az akkori Európában, amely szuverén volt és keresztény. Történészként és horvátországi magyarként is azt vallom, hogy van mire büszkének lennünk. Rendkívül fontos, hogy az ő életművébe is kapaszkodva meg tudjunk maradni magyarnak és kereszténynek szülőföldünkön – nyilatkozta Andócsi János, a HMDK alelnöke.
Magyar nyelvű szentmise és kenyérszentelés
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége vasárnap tartotta központi megemlékezését, amely a pélmonostori Szent Márton-templomban kezdődött, ahol Almási Róbert plébános celebrált ünnepi, magyar nyelvű szentmisét, és egyúttal kenyérszentelésre is sor került, amely mélyen gyökerezik a keresztény hagyományokban. A frissen sütött kenyér az élet alapvető táplálékát jelképezi, és a szertartás végén a plébános megszentelte, Isten áldását kérve az új termésre és a magyar közösségre is.
– Nemzeti ünnepünkön és különösen Szent István ünnepén is olyan fogalmaknak kell megérteni a tartalmát, mint család, haza, nép, nemzet. Tudatosítani kell magunkban azt, hogy közösség vagyunk, egy nagy család, amely együtt ül le az asztalhoz. A Szent Márton-templomban Krisztus oltára köré, az Úr asztala köré ült le ez a család, hogy meghallgassa Isten üzenetét, hogy részt vegyen az eucharisztia áldozatában, ami hálaadást jelent. Hálát adtunk magyarságunkért, népünkért, hitünkért, kultúránkért, mindazért, ami alkot bennünket, hogy új erőt nyerve lépni tudjunk a jövő felé, megújulva, megerősödve közösségi érzésünkben – nyilatkozta lapunknak Almási Róbert plébános.
Telt házas ünnepi rendezvény a Liszt utcai magyar kulturális központban
Szent István személyiségét, hitét, országot építő munkáját a magyarok egy évezrede mércének tekintik. Ez a mérce olyan mélyen a sorsunkba ivódott, hogy onnan akarva se lehetne kimetszeni. Szent István nem csak államalapító, de országépítő is volt. Amit alkotott, szilárdnak és maradandónak bizonyult. Akárcsak azok az erős és sudár növésű fák, amelyek gyökereikkel mélyen a földbe, ágaikkal pedig a magas égbe kapaszkodnak: jelenünk is így gyökerezik a múltban, és épp így kapaszkodik közös jövendőnkbe. A jelen generáció kötelességére utalva nyelvünk és hagyományaink ápolásának a fontosságát hangsúlyozta beszédében Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke is.
– Mára olyan körülményeket tudtunk teremteni, hogy minden olyan magyar – tánccsoporttag, diák, kis- és középvállalkozó stb. -, aki tenni akar a horvátországi magyar közösségért, nincs többé egyedül, számíthat a HMDK-ra, számíthat a horvátországi magyar vezetőkre. Megteremtettük azokat az alapokat, amelyekkel Szent István örökségét tovább tudjuk éltetni. Bízom abban, hogy ötven vagy száz év múlva is itt, a Drávaszögben lesz olyan horvátországi magyar, aki magyar nyelven fog Szent Istvánról beszélni, aki érti és tovább tudja adni István királyunk üzenetét – mondta többek között a képviselő a rendezvényen.
Ezt követően dr. Császár Zoltán eszéki magyar konzul is kifejtette az ünneppel kapcsolatos gondolatait.
Az alkalmi műsorban közreműködött az újbezdáni Szivárvány Népdalkör, az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Népdalkör, a kórógyi Aranycsárdás zenekar, a pélmonostori Csillagszemű tánccsoport, a csúzai Csárdás táncegyüttes, valamint Nagy Róbert és Molnár Mónika.
és a kórógyi Aranycsárdás zenekar
