Az igaz szeretet

10

Katinak mesébe illő, tökéletesnek mondható gyerekkora volt. Mindent megkapott, amire csak vágyott, de elsősorban szeretetet, törődést és odaadást. Szülei a széltől is óvták és olyan féltő szeretettel vigyáztak rá, amiért a mai napig hálás nekik.

A családja nem volt gazdag, de semmit sem kellett nélkülözniük. Nyolcéves volt, amikor megszülettek az ikrek, és soha nem felejti el, hogy ezzel egy egész életre szóló ajándékot kapott a szüleitől. A húgai érkezésével sem szorult háttérbe. Ugyanazzal a türelemmel, törődéssel és odafigyeléssel voltak iránta is.

Három éve, amikor elveszítették az édesanyjukat, Katinak jutott a papírmunkák intézése.

Ekkor került a kezébe egy papírokkal teli mappa, ami egy háromhetes kisbaba örökbefogadásának az adatait tartalmazta. A baba születési dátuma megegyezett Katiéval. Ekkor tudta meg, hogy nem a vér szerinti szülei nevelték fel.

Édesapja könnyeivel küszködve mesélte el a szívbemarkoló történetet: éveken át próbálkoztak, hogy saját babájuk legyen, de anyja egy betegség miatt meddőnek lett nyilvánítva. Nem maradt más megoldás, csak az örökbefogadás. A vér szerinti szülőkről ők sem tudtak semmit, csak azt, hogy az anyja nagyon fiatal volt, és nem tudta megadni azt, amire egy újszülöttnek szüksége van.

Többször is el akarták mondani neki az igazságot, de annyira a sajátjukként szerették, hogy nem kockáztatták volna meg, ha tökéletes családjukon „repedések” keletkeznek.

Katit nagyon megrázta a tudat, hogy nem az a nő hozta világra, akinek éppen az utolsó útját szervezte. Fájt neki, hogy csak most tudta meg, és soha nem mondhatja el neki, hogy ő volt a legtökéletesebb édesanya a világon. Azt, hogy nála odaadóbb, gondoskodóbb és szeretettel telibb emberrel még soha nem találkozott.  

Egy nő bármire képes, hogy anyává válhasson. Ő megtette azt, amire kevesen képesek. Megmentette Kati életét, és lehetővé tette, hogy édesanyává váljon.   

Férjhez ment, de a családi házban maradt. Itt lett anyává, és éppen olyan odaadó feleséggé vált, ahogy azt anyjától tanulta.

A temetőben, a sírnál mond mindennap köszönetet a szüleinek, hogy gyerekükként szerették, és hogy embert neveltek belőle.

A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.