A horvát tejágazat az utóbbi években nehézségekkel küszködik. A magas takarmányárak, az önköltség növekedése, valamint a tej átvételi árának csökkenése miatt egyre nehezebb feladat tejtermeléssel foglalkozni.
Egykor a falvakban szinte minden második háznál tartottak tehenet. Akinek több ilyen jámbor jószága volt, az komoly jövedelemre tehetett szert. Ma viszont már nem kifizetődő tejtermeléssel foglalkozni, mert a feldolgozó üzemek nagyon alacsony árat fizetnek a tej literjéért.
Várdarócon ma már csak Benó Imréék foglalkoznak tejtermeléssel. Ha nem készítenének tejfölt, túrót, aligha érné meg folytatni a tejtermeléssel járó nehéz munkát, tudtam meg a Benó családtól.
– Manapság túl nagyok a költségek: egyre drágább a takarmány, az állatorvosi szolgáltatások, egyszerűen túl sokba kerül az állat fenntartása. És akkor még nem is beszéltünk a saját fáradságos munkánkról, amit nap mint nap el kell végeznünk. Közben meg a bevétel évről évre kevesebb. A termelő már annak is örül, ha nem veszteséggel zárja a hónapot vagy az évet. Ha nem bizakodnánk a helyzet javulásában, ha nem szeretnénk a jószággal járó munkát, nem csinálnánk – mondja Imre bácsi.
Tiltakozás, tudatos vásárlás
A tejtermelők egy része nemrég sztrájkolni kezdett elkeseredésében, amikor a 2,60 kunás felvásárlási árat 2,09-re csökkentették. Arra is volt példa, hogy a termelők több száz litert öntöttek ki értékes termékükből. A mezőgazdasági miniszter arra kérte a termelőket, hogy ne sztrájkoljanak, ne zárják le a határátkelőket, hiszen az ár ingadozása nem tőlük függ, hanem a piactól. A 10 órán át tartó tárgyaláson aztán végül 2,43 kunát ígértek a tej literjéért.
A tejágazatnak mi is segíthetünk, ha jobban megválogatjuk az asztalra valót: ha bizonyos termékeket (zöldségek, tej, túró, befőttek stb.) a lakóhelyünk közvetlen közelében élő kistermelőtől vásárolunk, azzal a termelőt is segítjük, de egyúttal a közösségünket és a regionális gazdaságot is. Valamint egészségünkért is teszünk, hiszen amit közvetlenül a termelőtől veszünk meg, az nem tartalmaz tartósítószereket, ízfokozókat és hasonlókat. Bízzunk benne, hogy az állam és polgárai egyaránt jobban megbecsülik a jövőben a kistermelőket – a nyugat- és észak-európai példát követve -, és helyes döntéseket hoznak, amelyekre ismét biztos megélhetést alapozhatnak a kistermelői ágazatban dolgozók.
{fcomments}
