Nemrég írtunk róla, hogy Horvátországban 2013-tól megváltozhat az egyesületi törvény. Eszerint az egyesületek, civil szervezetek, amelyek az állami költségvetésből bármilyen formában támogatásban részesülnek, többé nem politizálhatnak, nem állíthatnak jelölteket, és nem is finanszírozhatják azok választási kampányát. Hogyha ezt mégis megtennék, az államnak joga lenne a támogatás azonnali megvonására.
A tervekről többször hallottunk már nyilatkozni magas rangú politikusokat, miniszteri beosztottakat, a törvényjavaslat szövegét viszont még nem láthattunk. Ha így szavazzák meg, az mindenesetre nagyban befolyásolná a kisebbségi szervezetek jövőbeni érdekvédelmi tevékenységét. Ezzel kapcsolatban Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke nyilatkozott lapunknak.
– A kisebb létszámú közösségeknek, mint például a magyaroknak, nincs politikai pártjuk, hanem egyesületek állítanak jelölteket. A jelölés pedig alkotmányos joga a kisebbségi civil szervezeteknek, amelyek ezzel a jogukkal élve a parlamenti választásokon (XII. kisebbségi választókerület) és a kisebbségi önkormányzati választásokon is állítanak jelölteket.
Ami a finanszírozást illeti, a parlamenti képviselők választásáról szóló, valamint a politikai tevékenység és a választási kampány finanszírozásáról szóló törvény értelmében a civil szervezeteknek már tavaly is tilos volt a politikai jelöltek anyagi támogatása. A HMDK már tavaly sem támogathatta saját jelöltjét a parlamenti választásokon, ez pedig azokat a kisebbségi jelölteket, akik újonnan indultak a választásokon, rendkívül kedvezőtlen, sőt mondhatjuk hátrányos helyzetbe hozta a korábbról parlamenti mandátummal rendelkező kisebbségi jelölttel szemben, hiszen az finanszírozhatta saját választási kampányát, és az állam erre, politikai tevékenység címén, évente több százezer kunát jóvá is hagyott neki.
Ugyanis a már megváltozott törvény azt megengedi, hogy egy kisebbségi szervezet jelöltet állítson, azt viszont megtiltja, hogy a jelölő szervezetek finanszírozzák saját jelöltjük választási kampányát. Ennek következtében egyenlőtlen feltételek, illetve esélyek alakultak ki: a politikai pártok finanszírozhatják saját jelöltjeik kampányát, a kisebbségi képviselőjelöltekét viszont nem szabad támogatnia a jelölőszervezetnek. Minderről annak idején, a német jelölttel, Trischler Renátával a 2011-es parlamenti választások előtt sajtótájékoztató is tartottunk.
A 2010-ben megszavazott, tavaly már hatályban lévő törvényt – Sója Dénes támogatásával – még a Kosor-kormány hozta meg a parlamentben, és abban már szerepelt az a tétel is, amelyről újabban szó van, mármint hogy a 2011-es parlamenti választásokon már ne jelölhessenek a kisebbségi szervezetek, de azt tavaly júliusban – alig néhány hónappal a választások előtt – az Alkotmánybíróság alktományellenesnek minősítette, és a javaslatot megsemmisítette – mondta el lapunknak Jankovics Róbert, a HMDK elnöke. Fontosnak tartotta kiemelnie a következőket: „Amennyiben a mostani kormány olyan javaslatot terjeszt be, amely a kisebbségi szervezetektől megvonja a politikában (a kisebbségi választókerületben, érdekvédelemben) való részvételi jogot, ami azt jelentené, hogy ha támogatnánk saját képviselőjelöltünket, akkor megvonnák tőlünk a magyar kisebbségeknek a hagyományápolására szánt anyagi támogatását, azt mi magyarságunk elleni támadásnak és kisebbségi, alkotmányos jogaink megsértésének vennénk. Ebben az esetben, egészen biztosan hallatnánk hangunkat minden fórumon, egészen Brüsszelig.
Én azért bízom benne, hogy a döntéshozók elolvasták a horvát alkotmánybíróság tavalyi ítéletét, és nem fogják ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint elődeik.
Mindezek után őszintén hiszem, hogy egyes politikusok ilyen szellemű megnyilvánulásai csupán egy nem teljesen átgondolt ötlet részei voltak, és hogy Horvátországban senkinek sem lehet célja a kisebbségi civil szervezetek gyöngítése.”
{fcomment}
