Államalapító királyunkat ábrázolja az az oltárfestmény, amelyet szombaton szenteltek föl a bistrincii (magyarul Beszter) Szent István katolikus templomban.
Bistrinci település Eszék-Baranya megyében található, közel a horvát-magyar határhoz. A Dráva-parti falu mára teljesen összeépült Belišće városával. Csekély számú magyar lakosságát a második világháború idején a németekkel együtt elűzték, ennek ellenére ma is van a településnek magyar vonatkozása.
Szent István királyunk tiszteletére szentelték föl római katolikus templomukat 1813-ban. Éppen ezért augusztus 20-a fontos az itt élőknek, ekkor tartják búcsúünnepüket is. Amikor a népességszám növekedésnek indult, a templom terét is kibővítették. A régi templomrész falát ma is díszíti egy Szent Istvánt ábrázoló festmény, amely 1935-ben készült, az új imateremben azonban eddig nem volt államalapító királyunkat ábrázoló oltárkép.
– Úgy döntöttünk, készíttetünk egy oltárképet Szent Istvánról az új imaterembe is, hogy ezzel is kifejezzük, Bistrinciben nagy jelentőséget tulajdonítunk a magyarok államalapító királyának, a település népe kétszáz éve tiszteli Szent Istvánt faluja és temploma védőszentjeként – nyilatkozta lapunknak Marko Neretljak, a belišćei Szent József plébánia filiájaként működő bistrincii Szent István templom plébánosa.
A szombati misén, melynek alkalmából felszentelték az oltárképet, részt vett többek között parlamenti képviselőnk, Jankovics Róbert, Fuzik János eszéki magyar főkonzul és Goran Petrač akadémiai festőművész, az oltárkép megalkotója is.
– Nagy öröm, ugyanakkor nagy kihívás is volt számomra, hogy vászonra vigyem Szent István alakját, hiszen a magyarok legnagyobb uralkodójáról és szentjéről van szó – mondta Petrač a művéről, melyet akriltechnikával festett, expresszív realista stílusban. Arra törekedett, hogy a hívek számára könnyen befogadható legyen.
Lapunknak nyilatkozva Fuzik János főkonzul elismerően szólt az alkotásról, kiemelve, „megható, hogy egy szlavóniai búzatáblában áll Szent István”. A képről nem hiányoznak az első uralkodónk személyéhez köthető nélkülözhetetlen ikonográfiai elemek, mint amilyen a Szent Korona, az országalma és a kettős kereszt.
