A Horvátországi Magyar Vállalkozók Szövetsége (HMVSZ) a „RoutesToRoots” projekt keretében művészeti szimpóziumot szervezett Kiskőszegen, melynek célja „Az elveszett szurdokok” névvel ellátott túraútvonal kijelölése volt. A műhelyben résztvevő képzőművészek természetes és újrahasznosított anyagokból készített alkotásai az újra felfedezett kiskőszegi szurdokokban kapnak majd helyet.
Kiskőszeg (Batina) természeti adottságai tökéletesen alkalmasak szőlőtermesztésre, régen sokak számára jelentett megélhetést ez a mezőgazdasági kultúra. Az ipar térhódításának – a múlt században úgynevezett kanálgyár is működött a faluban – köszönhetően sokan felhagytak a borászattal, melynek ma már csak emlékét őrzik az elhagyatott szurdokok.
Az eső vájta útvonalakat mára jóformán „visszafoglalta” magának a természet, de azért még fellelhető itt néhány borospince, lakóház, melyek küzdenek az elmúlással.
Juhász Bálint, a HMVSZ munkatársa fantáziát lát ezekben a szurdokokban, melyek jó túraútvonalul szolgálhatnának a jövőben, gazdagítva a falu idegenforgalmi kínálatát.
A Routes To Roots nevezetű projektjüket tavaly indították az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program keretében azzal a céllal, hogy egyedülálló, tematikus vidéki útvonalakat fejlesszenek, melyek kevésbé ismert idegenforgalmi látnivalókat kapcsolnak össze a már meglévő turisztikai objektumokkal. Ennek a projektnek a részét képezi „Az elveszett szurdokok” nevezetű túraútvonal létrehozása is.
A land art-műhelyről: „Új értékekkel gazdagítanánk a szurdokokat”
A szurdokokban található romos pinceházak, elhagyott lakóépületek néha romantikus, máskor megrázó élményt nyújtanak az arra járóknak, de mindenképpen hatást gyakorolnak az emberre. Ezt tovább fokozzák majd azok a képzőművészeti alkotások, amelyeket a múlt heti művészeti szimpóziumon hoztak létre a résztvevő szobrászok.
Az ötnapos műhelyre a Zöld-szigeten került sor. Ez egy land art-akció volt, a művészeti irányzat lényege, hogy a természeti környezet formáit és kellékeit alkalmazzák a szabadtéri installációk létrehozásához.
– Ezekkel az alkotásokkal szeretnénk új értéket adni az elfeledett szurdokoknak. Az egyik kérésünk az volt az alkotókhoz, hogy természetes vagy újrahasznosított alapanyagokkal dolgozzanak, hiszen nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden projektünkben megjelenjen a természetvédelem. Tehát nemcsak egy turisztikai termék létrehozása a célunk, hanem azt szeretnénk elérni, ha üzenetet is hordozna – mondta el lapunknak Juhász Bálint, a műhely szervezője, aki maga is foglalkozik fafaragással.
A land art és a helyi hagyományok adták a keretet a művekhez
A műhelyfelhívásra Horvátországból és Magyarországról is jelentkeztek képzőművészek, valamennyien szakterületük hivatásos és elismert alkotói.
– Batina is többnemzetiségű település, akárcsak Pécs, ahonnét jövök, másrészt, ennek a helynek is elég komoly történelmi múltja van. Ezek adták az inspirációt arra, hogy alkotásomban az egységet jelenítsem meg – mondja Jegenyés Diána, akinek az életét végigkísérte a művészeti tevékenység, ma már tanítóként tevékenykedik ezen a területen.
Szabó Klarissza tavaly doktorált a pécsi Művészeti Karon szobrászként. Elsősorban kerámiával dolgozik, de nyitott a land art-lehetőségekre is. A kiskőszegi műhelyen hordókból, dongákból és abroncsokból készített látványos installációt.
Valamennyien igyekeztek a land art hagyományainak, illetve a helyi tradícióknak megfelelő irányvonalat követni.
