Az óraátállításnak mégsem lesz vége idén, és egyre több minden utal arra, hogy egyáltalán nem megy majd olyan egyszerűen, mint ahogy azt az Európai Bizottság vezetői gondolják.
Tudjuk, hogy az uniós állampolgárok több mint 80 százaléka az óraátállítás megszüntetése mellett van. A legnagyobb gond viszont az, hogy melyik maradjon: a téli, vagy a nyári?
Az is problémát okozhat majd, ha az egymással határos országok más-más időszámítást választanak. Ebből nagyon jó kis „időzónakáosz” lehet. Hivatalos álláspont még nincs, de már lehetett olvasni arról, hogy Horvátország a nyárit, Szlovénia viszont a téli időszámítást választaná. Az egymással szomszédos országoknak tehát egységes álláspontra kellene jutniuk, nem lenne jó, ha mindenki a saját szempontjai szerint döntene a kérdésben.
Azt sem lehet tudni, hogyan hat majd az óraátállítás eltörlése a közlekedésre, vagy éppenséggel a pénzpiacokra. Ez azért fontos kérdés, mert a tömegközlekedést lebonyolító vállalatoknak például már hónapokkal az új időszámítás előtt át kell állítaniuk a menetrendet, és nem lesznek könnyebb helyzetben a légitársaságok sem.
Ha egész évben a nyári időszámítás maradna, akkor este egy órával később sötétedne. Tehát decemberben nem négy, hanem csak öt órakor menne le a nap – viszont sötétebbek lesznek a reggelek. Például a karácsony előtti héten csak reggel fél kilenckor kelne a nap, vagyis a gyerekek sötétben mennének iskolába, a többség meg sötétben kezdene a munkahelyén… Persze ha csak a téli időszámítás lesz, annak is lennének hátulütői: például a kellemes nyárestéink sokkal rövidebbek lennének, augusztusban már 7-fél 8 körül sötétedne. A hatás persze attól is függ, melyik országban lakik az ember. Ma is sokszor furcsának érezzük, hogy az ukrán határtól a francia/spanyol tengerpartig ugyanaz az időzóna, így nyáron Párizsban este fél 11-kor még világos van…
Hogy mi lesz az egésznek a vége, nem tudjuk, így néhányszor még átállítjuk az időmérő szerkezeteket, vasárnap hajnalban se felejtsük hajnali 2-kor „előretekerni” 3-ra az órát.
