A Kossuth-díjjal kitüntetett Sebő Ferenccel, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítójával a nézők az utóbbi években legtöbbször a Fölszállott a páva zsűrijében találkozhattak. Talán nem véletlen, hogy műsorválasztásában is a zenei kötődésű programok dominálnak.
A Szerelmes földrajzba én is belekóstoltam egyszer, hiszen rólam is készült egy adás. Nagyon érdekes volt visszamenni azokra a tájakra, ahol nevelkedtem és a fiatalságomat töltöttem. A félórában sok izgalmas dolgot lehetett elmesélni, s mivel a televízióból eléggé hiányoznak az ismeretterjesztő filmek, ebbe is bele lehetett a „lopkodni” különleges történeteket, helyszíneket (hétfő, Duna, 2.30).
Helyesnek tartom, hogy a nagyközönség számára ismeretlen rekordokat is bemutasson egy műsor, s a sokszor indokolatlanul felmagasztalt figurák helyett valódi értékteremtőknek szenteljük időnket. Egyszer családilag is érintett a Magyar elsők, mert az egyik adásban édesapám nagybátyja, Bartha Gyula és barátja, Sulkowsky Zoltán szerepeltek. Ők voltak azok, akik a ’20-as években oldalkocsis motorkerékpárral járták körül a földet. Útjuk nyolc évig tartott, és élményeik közreadásából finanszírozták e sportteljesítménynek is beillő kalandot (kedd, Duna, 3.00).
A Család-barát jó lehetőséget kínál, hogy egy ismertebb ember családi életébe bepillantsunk. Sokszor látszik, hogy egy „nagy ember” teljesítménye nemcsak tőle függ, hanem a háttér is segíti ebben. Egy alkalommal az adásba minket is meghívtak a feleségemmel, s míg párom a háttérben főzött, addig mi az előtérben mondtunk okosakat. Talán a nézőkben így torzkép alakulhatott ki, hiszen feleségem a konyhai munkáknál jóval többet tesz értem (szerda, 10.00).
A Bartók Rádióban minden nap koradélután félórában lehet népzenét hallgatni, ez talán egyensúlyozza azt a sajnálatos tényt, hogy a közmédia képernyőjéről a műfaj teljesen hiányzik. Pedig a népzene az a terület, ahol a magyar nép az elmúlt negyven éve alatt világraszólót tudott felmutatni. A külföldiek ismerik e kincseket, most már csak a magyarok körében kellene elterjeszteni (csütörtök, 14.30).
Jólesik látni, hogy a kiváló tehetségű énekes, Bognár Szilvi Csintekerintő című lemeze is szerepel a műsorfüzetben. A művész nemcsak hitelesen énekli a népdalokat – ami ma már követelmény –, hanem tele van ötletekkel, hogyan lehet ezeket ízlésesen és kulturáltan feldolgozni (péntek, Kossuth Rádió, 19.42).
Kovács Sándor „Samu”, az Új Zenei Újság szerkesztője egykor tanárom volt, s sokáig együtt is dolgoztunk. Szívesen hallgatom szavait a zenéről, mert azok mindig pontosak és jól informáltak. Képes arra, hogy mindenki számára közérthetővé és érdekessé tegye mondanivalóját (szombat, Kossuth Rádió, 11.30).
A Kritikus füllel szereplői közül Mácsai János nagyon jó barátom, Újházy Lászlóval pedig ősidők óta dolgoztam a rádióban. Egészen különleges hangszereken játszott, s mint zenészt foglalkoztattam a rádiójátékokban. Ezúttal Haydn-szimfóniákat vesznek górcső alá, és amellett, hogy kiváló zenéket hallok, számtalan érdekes információval is gazdagabb lehetek (vasárnap, Bartók Rádió, 18.30).
