„A politikai érdekképviselet az esetünkben nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a közösségünk megmaradjon, gyarapodjon és fejlődjön”

- Interjú Forró Krisztiánnal, a felvidéki Szövetség elnökével

0
43

– Először is szeretnék gratulálni magának a szövetségnek a megalakulásához, amely három párt egyesülésével jött létre. Milyen céllal született meg a Szövetség?

– Szlovákiában a felvidéki magyarság az összlakosság nem egész 8 százalékát alkotja. Tehát ha szeretnénk egy érdekképviseletet, ami a megmaradásunkat és a gyarapodásunkat szolgálja, ahhoz az kell, hogy egységesen tudjunk fellépni. Ezért úgy döntöttünk, hogy a három párt, amely a felvidéki magyarságot képviselte, egy pártba tömörül, és bízunk benne, hogy ezáltal erősíteni tudjuk közösségünk érdekképviseletét az elkövetkező időszakban.

– Milyen kihívások állnak jelenleg a Szövetség előtt?

– Ebben az évben nálunk önkormányzati helyi és megyei választás is lesz. Mindkettő komoly kihívás számunkra. Jelen pillanatban a Szövetség regionális szinten egy erős párt, tehát ha Szlovákiát vesszük, akkor a harmadik legsikeresebb párt. Ezt a szintet szeretnénk megtartani, hiszen ez egy kiinduló alap, a mostani eredmények pedig nagyban befolyásolják majd, hogy közösségünk képviselete visszakerül-e a szlovák törvényhozásba. Jelen pillanatban regionális szinten erősek vagyunk: vannak képviselőink, megyei képviselőink, polgármestereink, megyei alelnökeink, azonban a szlovák parlamentben a magyar közösségnek nincs csoportos érdekképviselete. Ezen mindenképpen változtatnunk kell, hogyha azt akarjuk, hogy a törvények velünk együtt szülessenek, és rólunk ne nélkülünk döntsenek.

– Mi jellemzi a felvidéki magyarságot?

– A felvidéki magyarságról bebizonyosodott, hogy külön-külön nem tud sikeres lenni. Mi is éreztük azt, hogy itt együttes fellépésre van szükség ahhoz, hogy megfelelőképpen tudjuk képviselni a közösségünket, és ez egy feladat az elkövetkező időszakra. Azt tudjuk, hogy nincs mindenki ugyanazon a véleményen, viszont ha valóban az a célunk, hogy megmaradjunk és gyarapodjunk Szlovákiában, Felvidéken, akkor ahhoz egységesen kell fellépnünk. Nagyon nagy segítséget kapunk a magyar kormánytól, ezt megmutatták a legutóbbi népszámlálási eredmények is, hogy bár fogytunk ugyan, de nem olyan mértékben, mint amire számítottunk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy minél több gyermek továbbvigye ezeket a gyökereket, hogy a magyarsághoz tartozik és egy nemzet része vagyunk. Azon dolgozunk, hogy minél jobban éljenek a közösségünk tagjai, ezzel pedig nemcsak a magyaroknak segítünk Felvidéken, hanem tulajdonképpen valamennyi ott élő nemzetiségnek, hiszen az, hogy utak épülnek, hogy csatornahálózat épül ki és így tovább, azt nemcsak a magyar emberek élvezik, hanem mindenki, aki az adott régióban él. Tehát nekünk nagyon fontos az, hogy a déli és kelet-szlovákiai régió ne egy elmaradott, a szlovák kormány által mostohagyerekként kezelt régió legyen. Sajnos most azt tapasztaljuk, hogy az infrastrukturális beruházások elkerülnek bennünket, de a kórházak tekintetében is leépülések várhatók.

– Magának a szövetségnek a létrehozása egy jó példája az együttműködésnek. Mivel lehet a fiatalokat, a jövő zálogait a szülőföldön való maradásra serkenteni?

– A hontalanság éveiben, amikor nagyon sok felvidéki magyart kitelepítettek, akkor egy olyan közösség maradt ott, amelyik ragaszkodott a gyökereihez, és bár komoly megpróbáltatás volt ez a felvidéki magyarság számára, mégis megmaradtunk. Ez kötelez is bennünket, hogy a régióinkat, a magyar családokat megerősítsük, a hagyományokat, a kultúrát fenntartsuk. Valamennyiünk felelőssége az, hogy ezt átadjuk gyermekeink, unokáink részére, úgyhogy feladat van bőven, és ebben a fiataloknak nagyon komoly szerepük van. Nekünk pedig abban, hogy olyan feltételeket biztosítsunk számukra, hogy ne akarjanak elmenni azokból a régiókból, ahol élünk, hogy ott tudjanak és akarjanak is érvényesülni. Ezért a politikai érdekképviselet az esetünkben nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a közösségünk az általunk lakott régióban megmaradjon, gyarapodjon és fejlődjön.

– Hogyan tudnak ebben egymásnak segíteni a határon túli közösségek?

– A kapcsolattartás már önmagában is egy nagy segítségnyújtás, és az összetartozás érzését adja. Látjuk, hogy a külhoni magyarok lakta országokban mások a körülmények. Nagyon sok tapasztalatot tudunk átadni egymásnak, sokat tudunk segíteni. És nagyon fontos az is, hogy van egy anyaország, amelyben ilyen jelentőségű a nemzetpolitikai irányvonal. A megmaradásunk szempontjából fontos az az érzés, hogy a magyar nemzet részei vagyunk, bárhol is élünk a világban, és érezzük azt, hogy az anyaország részéről is van egy komoly támogatás. És látszik az eredmény is, például Horvátországban is. Az, hogy Jankovics Róbert és csapata ilyen szép eredményeket ért el a legutóbbi választás során, és hogy a közösség itt erősödik, óvodák épülnek, a sportot támogatják és így tovább. Tehát olyan eredményeink vannak, amiknek köszönhetően jó magyarnak lenni Horvátországban, de jó magyarnak lenni Szerbiában, Romániában, Szlovákiában és a világ bármely részén, ahol magyarok élnek, hiszen azt érzik, hogy egy erős és összetartó közösséghez tartoznak.

– A felvidéki magyarság vezetőjeként mit üzenne a horvátországi magyarságnak?

– Mindenképpen azt, hogy tartsanak össze és segítsék, támogassák egymást. Így lesz a közösségünk erős, és minél erősebb egy közösség, annál többet tud elérni. Nagyon sok sikert kívánok a horvátországi magyaroknak, és hogy ezt az egy nemzetben gondolkodást ők is vigyék át, adják át természetesen gyermekeiknek, unokáiknak, hogy közösségünk, a magyar nemzet egyre erősebb legyen szerte a világon.