1987, 1997 – 2017: Közösségi kerek évfordulók, személyes vonatkozásokkal

0
437

Nemrég azt olvastam valahol, az évfordulók arra jók, hogy egy kicsit még jobban emlékezzünk arra, amire mindig emlékeznünk kellene. Ha ez így van, akkor az állítás fokozottan érvényes a kerek évfordulókra.

Csúza

Az 1980-as években a Drávaszög magyarlakta falvaiban rendszeresen sor került irodalmi estekre, író-olvasó találkozókra, elsősorban a Horvátországi Magyarok Szövetsége szervezésében. Harminc évvel ezelőtt, 1987 novemberében Csoóri Sándor, a nemzeti elkötelezettségű írók – a Kádár-rendszerben nemzeti elkötelezettségűnek lenni egyáltalán nem volt könnyű – legnevesebbike, Illyés Gyula méltó utóda is megtisztelt bennünket azzal, hogy megosztotta velünk történelmünkkel, nemzeti sorskérdéseinkkel, a hatalmon lévők „természetrajzával” kapcsolatos gondolatait. Velünk, akik zsúfolásig megtöltöttük a csúzai könyvtártermet, és szinte lélegzet-visszafojtva hallgattuk őt. Nemcsak nagyszerű író, kiváló előadó is volt.

Az est előtt dr. Tóth Lajos, a csúzai születésű neves szabadkai pedagógus kalauzolta el Csoóri Sándort csúzai otthonomba. A néhány hónappal korábban akkor megjelent esszékötetet nemrég vettem meg, de már elolvastam, ő pedig dedikálta.

Pélmonostor

Húsz évvel ezelőtt, 1997 őszén a horvát iskolarendszer is visszatérhetett az addig megszállt kelet-horvátországi területekre. A kényszerűségből ideiglenesen Eszéken bejegyzett pélmonostori középiskolai központ (a „krajinaiak” hatalomátvétele után, vagyis 1991-ben) elmenekült tanárai visszatértek „bázisukra”, tanítani kezdtek. Köztük én is, hiszen ismét indultak magyar osztályok, magyar gimnáziumi első osztály is! Magyar nyelvet és irodalmat tanítottam itt, az egyetlen horvát-baranyai városban az eszéki magyar iskolaközpont megnyitásáig (1999-2000).

A diákok túlnyomó többsége az itthon maradt magyar családokból, a drávaszögi magyarlakta falvakból érkezett, és naponta „ingázott”.

Vinkovci

Ugyancsak 1997 őszén került sor a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) közgyűlésére a szlavóniai kisvárosban. A HMDK alakuló ülése viszont Zágrábban zajlott le, az alapítók 1993-ban ott is jegyeztették be a szervezetet, ezért szimbolikus jelentősége is volt a vinkovcei tanácskozásnak: a horvát közigazgatásba frissen visszaintegrálódott területen tartottuk, és azóta eszéki, néhány éve pedig bellyei címen tartják nyilván a magyar érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetet, amely 2018-ban magalakulásának a 25. évfordulóját ünnepelheti!

Közvetlenül a közgyűlés után összeült az újonnan megválasztott elnökség
– Pasza Árpád