A Petőfi-programnak köszönhetően két magyarországi fiatal végez közösségfejlesztő és identitáserősítő tevékenységet a horvátországi szórványmagyarság körében. A múlt heti, Walkó Ádámmal készült interjú után most a másik horvátországi petőfissel beszélgettünk. Bódi Viktória Vukováron és környékén tevékenykedik kilenc hónapig.
A nemzetpolitikai államtitkárság 2015 tavaszán indította el a Petőfi Sándor Programot, melynek célja, hogy a szórványterületek fogyatkozó magyarságának az identitását megerősítsék és segítsék a már meglévő közösségeket. A program célja, hogy a Petőfi-ösztöndíjasok közreműködjenek a közösségi hálózatok kiépítésében, tanulási lehetőséget biztosítsanak a nemzeti elkötelezettségű magyaroknak a szórvány közösségekben.
Horvátország az elejétől fogva részese a programnak. Először 2014-ben érkezett egy magyarországi fiatal, akkor még a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében, azt követően pedig már a Petőfi-program két ösztöndíjasa töltött másfél évet a vukovári és daruvári magyarok körében.
Szeptemberben ismét két fiatal érkezett a két szórványközösségbe. Walkó Ádám Daruváron és környékén tevékenykedik, Bódi Viktória pedig a vukovári és Vukovár környéki magyarok segítségére lesz kilenc hónapon keresztül.
Viktória a Zala megyei Belezna községből származik, a horvát-szlovén-magyar hármas határ mellől, így nem először jár Horvátországban. Végzettségét tekintve esztéta és kulturális antropológus, angolul és franciául beszél.
Nem először vesz részt a Petőfi-programban, két évvel ezelőtt az erdélyi Szászrégenben végzett identitáserősítő és közösségfejlesztő tevékenységet, tavaly pedig a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Csángó Oktatási Programjában dolgozott tanítóként a moldvai Pusztinán. Az ottani gyerekeket tanította élménypedagógia alkalmazásával magyar nyelvre, az iskolai órák után.
Idén ismét a Petőfi-programra jelentkezett, melyen keresztül a Vukovári Magyarok Egyesületéhez került.
– A vukovári szórványközösség egy egészen parányi közösség, viszonylag idősebbek alkotják, mégis nagyon összetartó, jól szervezett és rendkívül aktív – nyilatkozta lapunknak Viktória, hozzátéve, pozitív élmény volt számára látni a lelkesedésüket, azt, hogy mennyi rendezvényt szerveznek, magyar házat működtetnek, és mindezek mellett ott vannak minden programon, ami a tágabb térségben történik.
Kilenc hónapos ittléte során szeretné az egyesület tevékenységében hangsúlyosabbá tenni a népiséget, a népi jelleget.
– Szeretném, ha még több népdal kerülne be az egyesület repertoárjába, ezenkívül Vukováron és a tágabb régióban táncházakat szerveznék, hogy a néptánc kicsit jobban része legyen az itteni magyarok életének – mondta Viktória.
A táncházakat néptáncoktató bevonásával és élő népzenére képzelte el, a zenekart Magyarországról hívná.
A hagyományőrző tevékenységen túl a magyar nyelv oktatása is feladata. Vukováron és környékén Mandácskó Eszter, az előző Petőfi-programos belekezdett már a magyartanításba, ezt a munkát szeretné folytatni.
Együttműködik a többi Petőfi-ösztöndíjassal, nemcsak Walkó Ádámmal, aki Daruváron lát el hasonló feladatokat, hanem a Vajdaságban tevékenykedő ösztöndíjasokkal is, akik a legközelebb vannak ehhez a régióhoz. Ezenkívül kapcsolatban van az előző petőfisekkel is, akik a táncházak lebonyolításában lesznek a segítségére.
