A mezőgazdászok után most a tejtermelők vonultak ki járműveikkel a közutakra. A zágrábi Dukat, a bjelovari Sierela, a karlovaci KIM üzemei előtt sorakoztak fel traktoraikkal. Ezzel szeretnék elérni azt, hogy végre számukra is elfogadható átvételi árat állapítsanak meg. A Bellye Rt. még nem csökkentette az átvételi árat, a kácsfalusi Sági Máriáék remélik, hogy nem is fogják, mert a mostaninál alacsonyabb átvételi ár esetén már nem lesz érdemes tejtermeléssel foglalkozni.
A tejtermelők és tejfeldolgozók között folyó „szkanderezés” szinte évenként ismétlődik. Egyesek szerint az egésznek politikai háttere van, míg a tejtermelők azt mondják, ilyesmiről szó sincs, ők csupán a megélhetésükért harcolnak. A termelők közül többen a tiltakozás drasztikusabb módját választották: utcára vagy a csatornába öntötték a lefejt tejmennyiséget. Egy Grubišno Polje-i termelő viszont úgy döntött, elajándékozza a tejet, nem hagyja veszendőbe menni, biztosan sok a rászoruló. Napi 240 litert fej, de négy napja nem jött a Dukat átvevőkocsija, így azt mondja, ezt teszi mindaddig, amíg nem jön létre megegyezés a tejfeldolgozóval. Azt mondják, a 2,30 kúnás átvételi árba nem tudnak beleegyezni, hiszen egy liter tej előállítása legalább 4 kúnába kerül, így azok, akik kizárólag tejtermeléssel foglalkoznak, veszteséggel termelnek.
Az egész gond akkor kezdődött, amikor a tejfeldolgozók bevezették a piaci árak alapján meghatározott átvételi tarifát, így a 2,66 kúnás ár februárra már 2,30 kúnára csökkent. A termelők szerint a Dukat cég az, amely felrúgta a 2009-es szerződést, mely szerint egy háromhavi eu-s tejárátlag alapján állapítják meg a tej átvételi árát.
Ilyen feltételek mellett nehéz termelni
A kácsfalusi Sági család korábban tejátvevő helyet is üzemeltetett, és naponta 800-1000 liter tejet vettek át. Miután az Agrokor átvette a Bellye Rt.-t, az átvevőhelyet nem üzemeltették tovább. Három évvel ezelőtt 12 fejőstehén is volt az istállóban. Most a betegségek miatt hétre csökkent az állomány, négy tehén van és 3 üsző, ezeknek hamarosan elleniük kell. Így a mostani havi 1100 liter hamarosan 2500-3000 literre nőhet.
– Sajnos ilyen feltételek mellett egyre nehezebb a tejtermelőknek. Számos előírásnak kell megfelelnünk, havonta 300 kúnát költünk csak fertőtlenítőszerekre. Egy tonna táp 2700-2800 kúnába is belekerül, és van, aki még a szénát is úgy veszi. Nekünk szerencsére a Bellye Rt. minden hónap 15-én rendszeresen fizet, még nem csökkentette az árat sem, és mivel jó minőségű, vagyis maximális tejzsír- és tejfehérje-tartamú tejet adunk le, 2,93 kúnát kapunk literjéért. Ám ez nem fedezi a hitelek, illetve a nyugdíj- és az egészségbiztosítás költségeit. Így igenis megértem azokat a termelőket, akik az utakra vonultak. Hiszen a 2,30-as árat is csak abban az esetben kapják meg, ha első osztályú tejet adnak le. A másodosztályúért 1-1,5 kúnát fizetnek. Korábban meg lehetett élni a tejtermelésből, ma már ez nem így van. Mi sertést is hizlalunk, és 15 hektár földön gazdálkodunk, egyelőre biztosítani tudjuk alapvető szükségleteinket, de nagyon sokat dolgozunk– mondja Sági Mária.
Szinte napról napra csökken a termelők száma, csak az elmúlt három évben 5000 gazdaság szűnt meg, a mostani körülmények mellett pedig félő, hogy újabbaknak kell majd végleg búcsút mondaniuk a tejtermelésnek.
