A gyermekek érdekvédelmi jogainak érvényesítésére kidolgozott nemzeti program egyik fő pontja, hogy megpróbáljanak javítani a gondozóintézetekben és a nevelőszülőknél elhelyezett kiskorúak arányán.
A Vjesnik c. napilapban a múlt héten foglalkoztak azzal, hogy nagyon kevés a nevelőszülő Horvátországban, sokkal kevesebb, mint amennyire szükség lenne.
Bár a családnak elvileg szeretetet, biztonságot, védelmet kellene jelentenie a gyermek számára, tudjuk, hogy – sajnos – ez nem minden esetben valósul meg. Az árván maradt kiskorúak mellett olyanok is állami gondozásba kerülnek, akiket felelőtlenség, bántalmazás vagy egyéb okok miatt vesznek el vér szerinti szülei mellől. Sajnos egyelőre sokkal nagyobb azoknak a száma, akik intézetbe kerülnek ilyenkor, mint akiket nevelőszülőknél, “pótcsaládoknál” helyeznek el. Ennek az aránya általában 80:20 az intézetek javára.
Ma Horvátországban 2635 nevelőcsaládot tartanak nyilván, közülük 1332-en kisgyermekekről és tinédzserekről, a többiek pedig nagykorúakról gondoskodnak. Ezek a nevelőszülők összesen 5105 személynek biztosítanak átmeneti otthont. 85,7 százalékuknak nincs felelős gondviselője, 1,5 százalékuk viselkedésproblémás, 12,8 százalékuk pedig valamilyen fizikai vagy mentális betegségben szenved. Főleg a viselkedésproblémás gyerekek esetében lenne szükség több nevelőszülőre, akiket külön fel is kellene készíteni a róluk való gondoskodás módszereit illetően.
A legtöbb megyében kevés a nevelőcsalád
A fogadócsaládokat a szakemberek szerint oktatással kellene felkészíteni a beteg gyerekekről való gondoskodásra, és munkájukat megfelelő módon honorálni. Egy ilyen gyermek gondozása ugyanis nemcsak fizikai munka, hanem lelki értelemben is megterhelő feladat, aminek emellett még anyagi vonzata is van. A karancsi Szilvási Tímea már 12 éve nevelőszülő, eddig összesen 9 gyermek lelt nála ideiglenes otthonra.
– Jelenleg a két sajátom mellett három nevelt gyerekem van. Ez a feladat rendkívül nehéz, csak azok alkalmasak rá, akik valóban nagyon szeretik a gyerekeket. Az a hátránya, hogy ezeket a gyerekeket bármikor elvehetik tőlünk, nekünk semmilyen jogaink nincsenek. Most például egyik nevelt fiamat, aki már hét éve lakik velünk, elviszi a biológiai édesanyja, aki eddig nem tartott igényt a gyerekére. Ezeket a gyerekeket a sajátjainkkal azonos módon neveljük és szeretjük, így nagyon megvisel bennünket ez a váratlan fejlemény – tudtam meg Tímeától.
A potenciális nevelőszülőknek először régiójuk szociális központjában kell jelentkezniük. Ezt követően azt fogják vizsgálni, hogy eleget tudnak-e tenni a feladatnak, valamint egy képzés is vár rájuk. Az engedélyt háromévente meg kell újítani, és olyan alapfeltételeknek kell megfelelni, mint a mentális egészség, valamint a gyermek védelmét és szükségleteit biztosító készség. Emellett egy biztos bevételi forrással is rendelkezniük kell a leendő nevelőszülőknek, ugyanis a gyermek után járó anyagi támogatás (2000 kúna az iskolás korú, 1800 kúna kisebb gyermek esetén) nem lehet az egyedüli pénzforrás a családban.
