A pécsi Horvát Iskola 1952-ben nyitotta meg kapuit. Először még csak kevés tanulóval, a Papnövelde utcában működött. Később kollégiummal bővült, majd 1983-ban gimnáziummal, és 2000-ben a Horvát Óvoda is részévé vált. Így alakult ki a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, amelynek falai között ma több mint négyszázan tanulnak.
Nincs gondjuk a diáklétszámmal
Az intézmény bejáratánál Győrvári Gábor igazgató fogad bennünket. Egy modernül berendezett intézménybe lépünk be. Balról az ebédlő, ahol mindennap főtt ételt kapnak a diákok. A kollégisták pedig teljes ellátást, átszámítva mindössze 350 kúnáért havonta.
A könyvtárban ülünk le beszélgetni. Az igazgató úrtól legelőször is azt kérdezzük, hányan tanulnak az irigylésre méltó intézményben. Elmondása szerint náluk nincs gond a beiskolázással, és a kapacitásokat maximálisan ki tudják használni, egy-egy általános iskolai osztályba 28-30 gyerek jár, szeptemberben 31 új elsősük lesz. Ami a középiskolát illeti, itt sem panaszkodhatnak, a 15 ún. nulladikos mellett (az első évben a horvát nyelvet sajátíttatják el valamilyen szinten az oda iratkozókkal, és csak ezt követően kezdhetik meg négyéves középiskolai tanulmányaikat) több mint negyvenen iratkoztak be a két 9. osztályba, így általában 400 fölött van az intézményben a diáklétszám (az óvodásokkal együtt). Harmincnyolc dolgozójuk van, az óvónőket is beleértve. Itt sem volt mindig ilyen rózsás a helyzet: ahhoz, hogy ezt a létszámot és szintet elérjék, komoly és verejtékes munkára volt szükség. Még manapság is tartanak nyílt napokat, és az év folyamán különböző programokat visznek ki a területi horvát iskolákba, hogy az ott tanulók közül minél többen kedvet kapjanak az intézmény középiskolájába való beiratkozáshoz.
– Abban az időben, amikor Horvátország önállósult, nálunk is volt egyfajta törekvés arra vonatkozóan, hogy hasonlóan az eszéki magyar iskolaközponthoz, egy nyelven folyjon az oktatás, és abban az időben itt is 4-5 fős osztályok voltak. Ezért sürgősen tenni kellett valamit, és a kéttannyelvű oktatás igérkezett a legjobb megoldásnak – mondja az igazgató.
A nemzeti (azonosság)tudat szempontjából fontos tantárgyakat horvátul tanítják (történelem, földrajz, zene stb.), míg a magyar nyelv és irodalom mellett a reáltárgyakat magyar nyelven oktatják azzal, hogy a szakkifejezéseket horvátul is megtanítják. A gimnáziumi oktatás kétnyelvű érettségivel zárul, horvát nyelvből az érettségi eredményétől függően közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt kapnak a diákok. A középiskolának vendégtanulói is vannak, évente 40-50 fő. Erre a programra azok a szakközépiskolások, szakmunkástanulók jelentkezhetnek, akik idegen nyelvi kötelezettségeik keretében horvátul kívánnak tanulni, vagy a megkezdett nyelvtanulást folytatni szeretnék. Osztályzatukat iskolájuk vezeti be a bizonyítványba, a 12. osztályban (a középiskola negyedik évfolyama) pedig ennek köszönhetően érettségi vizsgát is tehetnek. Győrvári Gábor szerint oktatási rendszerüknek köszönhetően így az itt végző diákok gond nélkül folytathatják tanulmányaikat magyar vagy horvát tannyelvű felsőfokú intézményben.
PHAR-programból és a két állam támogatásából újították fel az épületeket
Az intézmény felújításáról már a tantermek, az aula, a sportcsarnok és a kollégium bemutatása során beszél. Egy PHAR-programra még 2002-ben jelentkeztek, a Horvát-Magyar Oktatási Központ Komplex Fejlesztése Projekt keretében sikerült hat tanteremmel és a diákotthonnal bővíteni az intézményt. Hogy az új épület összhangban legyen a régivel, a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság döntése értelmében a két állam 1,5 millió euróval járult hozzá a felújításhoz, így az egész fejlesztés értéke mintegy 4 millió euró volt. A felújítás 2008 szeptemberében fejeződött be. A közel száz férőhelyes kollégiumban négyágyas, fürdőszobás helyiségekben tudják elhelyezni a 100-200 kilométerről is érkező diákokat. Minden szobának van internetcsatlakozása, telefon, valamint külön tanulószoba és teakonyha is van mindkét szinten. A sportcsarnok oldalán mászófalat, az aula tetején pedig zöldtetőt alakítottak ki, grillezési lehetőséggel. Számos szakkör és sportcsoport között válogathatnak a diákok. Nyaranta, de év közben sem unatkoznak. Egy busznyi diákjuk nemrég jött haza a Pag-szigeti nyaralásból, egy másik csoport hamarosan a balatoni üdülőbe készül, eszéki testvériskolájuknak a diákjaival együtt, akik ennek viszonzásaképpen a Krleža tanulóinak egy csoportját omišalji nyaralójukban látják vendégül.
– Több testvériskolánk is van, Eszéken és Zágrábban is, sok meghívásnak eleget sem tudunk tenni, de mi gyakran szívesen vendégül látjuk őket, legutóbb – az összetartozás napja alkalmából – az eszéki magyar iskolaközpont diákjait láttuk vendégül. Természetesen fontosnak tartjuk Horvátország értékeinek a megismertetését diákjainkkal, így évente több tanulmányi kirándulást szervezünk, a végzősök az utolsó évükben egy egyhetes horvátországi körutat is tesznek – mondja az intézményvezető.
Finanszírozás
Az intézmény, hasonlóan a többi magyar oktatási intézményhez, egyrészt az ún. fejkvóta alapján megítélt normatívából tartja fenn magát, a támogatás másik részét pedig a fenntartó, a város biztosítja a számukra. Idén júliustól viszont az Országos Horvát Önkormányzat kezelésében működik tovább a pécsi horvát iskolaközpont.
Volna mit tanulniuk a mi iskolavezetőinknek
A Győrvári igazgató úr által elmondottakból lenne mit tanulniuk a mi iskolaigazgatóinknak még akkor is, ha a horvátországi iskolarendszer természetesen különbözik a magyarországitól, és például nem ismeri a nem horvát tannyelvű középiskolákba való beiskolázáshoz szükséges nyelvi minimumnak az ún. nulladik évfolyamon való elsajátításának a modelljét. És természetesen az egynyelvű oktatást, az anyanyelven való tanulást is értéknek, lehetőségnek tekintjük, amellyel, sajnos, mind kevesebben élnek.
