Több-kevesebb kárt okozott a fagy

665

Jelentős károkat okozott a gazdaságokban az április végi hajnali fagy – olvashattuk a hírekben. Régiónkban 117 millió kúnás fagykár keletkezett a becslések szerint. A témával kapcsolatban megkérdeztünk néhány gazdát, az elmondottakból az szűrhető le, a fagy a zöldség- és gyümölcstermesztőknek okozott jelentősebb kárt. 

A fagy ellen védekezni nem igazán lehet, ezért a gazdák csak reménykedni tudnak benne, hogy megússzák a természeti csapást. A bizakodás ellenére bekövetkezett a nem kívánt időjárás, sok mezőgazdásznak okozva csalódást.

Tíz-, húsz-, kilencven százalékos fagykárokról szólnak a hírek azóta, hogy április végén sokfelé nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet.

A Glas Slavonije is cikkezett róla, az írás szerint Eszék-Baranya megye területén a becslések alapján állítható, hogy a zöldségfélék esetében 262 hektárnyi terület, a gyümölcsösökből 1998 hektár, a szőlőknél 237 hektár, a szántóföldi és ipari növénytermesztés esetében pedig 28 238 hektár károsodott. Pénzösszegben kifejezve 117 millió kúnás kárról van szó.

A fenti számok csak a bejelentett károkat tükrözik, ezeken kívül vannak olyan területek, ahonnan nem érkeztek fagykár-bejelentések, károk viszont vannak.

Horvátéknál elfagyott a földieper fele
Panaszok hiányában a Hercegszőlősi járás nem minősül fagykársújtottnak, így akik mégis károsultak, nem igényelhetik a kártérítést sem.

Horvát Ilonka
Horvát Ilonka

Horvát Ilonka csúzai gyümölcstermesztő elmondta, a fagy a földieper-ültetvényét károsította a legnagyobb mértékben.

– Az idei földiepertermésnek a fele odaveszett a fagy következtében. Mivel nem fólia alatt termesztjük az epret, hanem szabadföldön, védtelenek voltunk a fagy ellen – mondta Ilonka.

Hozzátette, a fagy elleni védekezés egyik módszere a füstölés, ezzel azonban legfeljebb a gyümölcsfákat óvhatják meg, az alacsonyan termő növényeket nem.

Ilonkáéknál a földiepren kívül az almát, a körtét és a szilvát is károsította a fagy. A barackfákat nem, őket viszont bakteriális fertőzés támadta meg. A betegség ellen permetezéssel próbáltak védekezni, több-kevesebb sikerrel.

– A baracknak a varasodás és a monília okozott gondot. Ebben az évben talán nincs is olyan barackos, amely ne fertőződött volna meg kisebb-nagyobb mértékben – mondta Ilonka.

Rézalapú permetszerrel védekeztek ellene, ami sokba került, mégsem segített sokat.

15-fagykar_tarnai
Tarnai Attila

A rossz idő a betegségek kialakulásának, terjedésének kedvez
Tarnaiék vörösmarti gyümölcsösében csak kismértékben keletkezett fagykár, itt is inkább a betegség okoz gondot.

– A rossz időjárás kedvezett a betegségek kifejlődésének és terjedésének, melyek ellen nem igazán tudunk védekezni. A fagy inkább a zöldségtermesztésnek ártott, jelentős részük nem élte túl – mondta Attila. Hozzátette, egyes zöldségfajták, mint a borsó és a zöldbab, teljesen elfagytak, de ezeket legalább újra lehet ültetni.

A fagyveszélyre már az ültetvény helyének kiválasztásánál gondolni kell

A fagykár mértéke nagyban függ a mezőgazdasági terület elhelyezkedésétől. Ezért a tartós kultúrák ültetésénél nagy figyelmet kell fordítani a hely kiválasztására.

Bálint Tivadar
Bálint Tivadar

– A szőlőt legalább húsz évre tervezik, ezért ültetésekor a gazdának jól meg kell gondolnia, hogy milyen helyet választ – mondja Bálint Tivadar, a karancsi Szabó gazdaság szakembere.

Náluk négy évvel ezelőtt fagyott el a merlot szőlőfajta. A károsodás olyan mértékű volt, hogy utána kimaradt kétévi termés, de még a csapás utáni harmadik évben is érezhető volt a hatása.

Tivadar elmondta, idén náluk szerencsére nem volt fagykár, ami valószínűleg a szőlőültetvények jó helyének  köszönhető, nem fagyzugos területről van szó. Megjegyezte, a hűvös idő annyiban volt rossz hatással a szőlőre, hogy hátráltatja a hajtások növekedését.

A hideg, esős idő a növény fejlődését késlelteti
Kórógyon főleg gabonafélék termesztésével foglalkoznak, és mivel arrafelé ezek nem károsultak számottevően, így a Tordinci járás nem jelentett fagykárt.

Dezső János
Dezső János

nak sincs oka panaszra.

– Egyedül a kukorica károsodott, az is jelentéktelen mértékben – mondta a kórógyi gazda.

Esetében is a kedvezőtlen időjárás negatív hatása egyedül abban merült ki, hogy a növény nem nő olyan gyorsan, mint kellene.

János gazda úgy látja, egyelőre a csapadék sem volt olyan mértékű, ami ártalmas lenne a gabonának. Véleménye szerint ennyi kell is ahhoz, hogy a földnek legyen elegendő nedvességtartaléka, hiszen még előttünk a nyár és a forró napok, amikor majd visszasírnánk a csapadékot.