A szórvány megerősítése a cél

717

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) fokozott figyelmet szentel a szórványban élő magyaroknak, többek között ezért szervezett többnapos szórványkonferenciát a múlt héten Omišban. A tanácskozáson a HMDK szórványban működő szervezeteinek képviselői, valamint az ernyőszervezet munkatársai vettek részt.

A konferencia első napján a tengermelléktől a Nyugat-Szlavóniáig terjedő „sávban” működő magyar szervezeteink vezetőit és a HMDK-központ munkatársait az Omiš közelében fekvő egykori vízimalomból kialakított fogadó konferenciatermében Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke, magyarságunk parlamenti képviselője köszöntötte.

Elmondta, hogy a szervezet számára létfontosságú a szórvány megerősítése, hiszen ott jóval nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük nemzettársainknak.

– Jobban oda kell figyelnünk egymás gondjaira, és segítenünk kell azok megoldásában – mondta többek között köszöntőjében Jankovics Róbert, aki előadásának első részében a HMDK céljait, programjait, legfontosabb irányelveit ismertette. Bemutatta a szervezet munkatársait, beszélt a támogatási lehetőségekről, felhívta a szervezetvezetők figyelmét arra, hogy a megítélt támogatásokat szigorúan célirányosan, a pályázati kritériumoknak megfelelően használják fel.

A tanácskozás másik részében anyaországunk nemzetpolitikai célkitűzéseit, programjait ismertette. Így beszélt az egyszerűsített honosítási eljárásról, elmondta, hogy az állampolgárság szavazati joggal is jár. Minden olyan fontos intézkedésről szólt, amely a szülőföldön való megmaradásunkat segíti. Külön kiemelte a Petőfi-programot, amely a szórványközösségek fejlődését és további erősödését van hivatva segíteni – ezt a jelenlévő szervezetvezetők is megtapasztalták, ugyanis az ő munkájukat is segítették a Horvátország szórványközösségeiben tevékenykedő ösztöndíjasok. A program pedig szeptembertől újra folytatódik.

Jankovics Róbert hangsúlyozta a ,,magyarnak maradás” fontosságát, hozzátéve, hogy más gondokkal kell megküzdeniük a tömbben, és másokkal a szórványban élő magyaroknak, de a cél közös: megmaradni magyarnak.

– Szervezetünk mindent megtesz azért, hogy ezek a szórványközösségek megmaradjanak, úgy gondoljuk, együttműködéssel jobb eredményeket tudnak elérni. Többek között ezt a célt szolgálja ez a konferencia is. Fontos, hogy még több ilyen közös eseményt szervezzünk, jobban megismerjük egymást, egymás gondjait, és hogy közösen határozzuk meg azt az irányvonalat, amely mentén cselekednünk kell a jövőben – fejtette ki Jankovics Róbert.

Bemutatkoztak a szervezetek

Szigeti István

A szervezetek vezetőinek beszámolója képezte a szórványkonferencia következő napirendi pontját.

Elsőként Szigeti István, a Lipiki Magyarok Közösségének elnöke szólalt föl. A szervezet idén januárban tartott közgyűlésén határoztak úgy, hogy kilépnek a MESZ-ből, és kérvényezik a HMDK-hoz való csatlakozást. 2005-ben alakultak, és az elmúlt 12 év alatt sikerült közösséget formálni a mintegy 100 magyarból, akik Lipiken és Pakrácon élnek. Időközben a pakráciak önállósultak, és külön egyesületet alakítottak, míg ők folytatták működésüket brekinskai székhelyükön.

Tripolszki Anikó

Tripolszki Anikó képviselte a HMDK Split-Dalmát megyei egyesületét. Bemutatta az 1994-ben alakult szervezetet, amely tudomásuk szerint az első magyar szervezet a megyében. Máig a magyar kisebbség nyelvi és kulturális identitásának a fennmaradásáért dolgoznak, és huszonhárom év után is fontos szerepet töltenek be a régió és a város magyarságának az életében. Hetente tartják összejöveteleiket, valamint rendszeresen megemlékeznek a nemzeti ünnepekről, és évente ismétlődő rendezvényeik is vannak. Az egyesület keretei között vegyes kar is működik, amely Split mellett a Drávaszögben és Szlavóniában is több alkalommal bemutatkozott.

Viola Éva

A HMDK rijekai székhellyel működő Tengermelléki-fennsíki megyei egyesületének vezetője, Viola Éva elmondta, hogy bár idős korú a tagságuk, de büszkék arra, hogy minden évben gazdag programot sikerült megvalósítaniuk. A szervezet vezetője hozzátette azt is, hogy a napokban megtartották a hagyományos festészeti alkotótábort, ami pedig a további terveket illeti, idén is készülnek az úgynevezett etnoszemlére, lesz újra magyar nap és magyar bál is októberben. Szeptember végén tervezik bemutatni legújabb könyvüket, amellyel továbbra is a magyar népmesét szeretnék megismertetni szélesebb körben.

Berkes Zlata

Az 500 éves református múltra visszatekintő nyugat-szlavóniai település magyarjait tömörítő Nagypiszanicai Magyarok Közösségét Berkes Zlata, a szervezet vezetője mutatta be. Az egyesületnek saját zenekara van, gyermektánccsoport, asszonykórus működik. A magyar kormány támogatásának köszönhetően Petőfi-ösztöndíjas is segítette az elmúlt időszakban a munkájukat, aki ingyenes magyarnyelv-tanfolyamot is tartott. Kihangsúlyozta, hogy a HMDK-hoz való csatlakozásuk után minden segítséget megkaptak céljaik megvalósításához.

Fa Josip

Fa Josip, a Pakráci Magyarok Közösségének elnöke is beszámolt. Elmondta, hogy folyamatosan képviselik magyarságunkat minden városi és környékbeli rendezvényen, ahol a magyar kultúra és hagyományok bemutatása a céljuk. Köszönetet mondott a HMDK-nak, hogy folyamatosan segítik és odafigyelnek munkájukra. Különösen fontos volt a tagságuk számára az ingyenes magyarnyelv-tanfolyam, amit Tóth Rebeka, Petőfi-ösztöndíjas tartott, de más területen is nagy segítség volt az egyesületük számára.

Sabo Snježana

Sabo Snježana, a Daruvári Magyarok Közösségének elnöke arról beszélt, hogy az asszimiláció Daruváron is megtette a magáét, így a településen jelenleg csupán valamivel több, mint száz ember vallja magát magyarnak. Ezeknek a nagy része aktív szerepet vállal a szervezetben, amely 1995-ben alakult meg. Minden év őszén megszervezik a Magyar Kultúrnap elnevezésű, már hagyományosnak tekinthető rendezvényüket, amelyen közönség előtt is bemutatják azt, amit egész évben tanultak, valamint vendégül látják azokat az egyesületeket, amelyekkel jó kapcsolatot ápolnak; természetesen a magyar kultúra népszerűsítése is a rendezvény céljai közé tartozik.
Hungarica néven énekkaruk működik, magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek, valamint számos közösségi eseményt is. Sabo Snježanát, a magyar szervezet vezetőjét nemrég Daruvár városi tanácsának az elnökévé választották.

Kuncser Rudolt

Kuncser Rudolf megalakulása óta aktív tagja a HMDK Isztria megyei alapszervezetének, több alkalommal volt alelnöke, jelenleg is ezt a tisztséget tölti be. A szervezet bemutatásakor elmondta, székhelyük Pula városában található, a közösség tevékenysége viszont egész Isztriára kiterjed.
A szervezet közösségi háza irodát, előadó- és rendezvénytermet, valamint könyvtárt foglal magában. Egyik legnagyobb rendezvényük a Pulai Magyar Hét, amelyet 18. éve rendeznek meg, legutóbbi programjának a középpontjában az első világháborúban elesett, tengersírban nyugvó magyarok emlékére állított emlékműavatás szerepelt, az emlékművet Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes avatta föl. Az esemény megszervezésében nagy szerepet vállalt Lőcsei József, a HMDK isztriai alapszervezetének elnöke.

– Egyesületünket főleg az idősebb generációkhoz tartozók alkotják, a fiatalok már nemigen beszélnek magyarul, így keményen kell küzdenünk a megmaradásért – mondta Kuncser Rudolf.

A konferencián részt vett Andócsi János, az Eszéken működő Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ igazgatója is, aki elmondta, hogy a 1999 óta működő intézmény alaptevékenysége a horvátországi magyar gyerekek anyanyelven történő óvodai, általános és középiskolai oktatása-nevelése, de közművelődési, gazdasági, sport- és egyéb tevékenységekkel is foglalkozhat a horvát törvényekkel összhangban.

– Az egyetlen intézmény vagyunk Horvátországban, amelyben magyar nyelvű középfokú oktatás folyik. Ahhoz, hogy maradéktalanul betölthesse szerepét, elengedhetetlen a diákotthon megépítése, amelynek köszönhetően a távolabbi régiókból, a szórványból is érkezhetnének diákok. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a szórványban működő egyesületeink képviselőinek is bemutassam intézményünket – mondta Andócsi János.

A tanácskozás ezentúl arra is jó volt, hogy a szervezetek képviselői egymással is megoszthatták tapasztalataikat, ötleteiket.

A résztvevők felkeresték a Pelješac-félszigeten található Trstenik helységben élő Berkes családot, akik 30 évvel ezelőtt települtek oda, és akik élő példái annak, hogy távol a tömbmagyarságtól is meg lehet őrizni a magyar nyelvet.