A szőlőültetvény nagyobb, mint régen, a pincében viszont jóval kevesebb a bor

0
919
Erdődön a Hugyik család ősei is foglalkoztak szőlő- és bortermeléssel. Évtizedekkel ezelőtt a három holdas ültetvény termését teljes egészében feldolgozták, és a bort el is tudták adni, ma a kéthektáros terület már kevés hasznot hozó kisgazdaságnak számít. Bort már nem termelnek kereskedelmi céllal, de a szőlőt is nehezen értékesítik. Ha nem változik a helyzet, felhagynak a szőlészettel, és a mezőgazdaság más ágazatait helyezik előtérbe.

Szeptemberben vidékünkön is megkezdődött a 2016-os évjárat szüretelése. A szőlő minőségével a tavalyihoz hasonlóan idén is elégedettek lehetnek a termelők, a gazdaságok többségében a család és a baráti kör vesz részt a szüreti munkában.

Hugyikéknál sincs szükség napszámosokra szüretkor, a munkát néhány nap alatt elvégzi a szűkebb családi-baráti kör, hiszen két hektáron termelnek szőlőt. Nagyobbrészt olaszrizlinget, ezenkívül van egy kevés rajnai rizling, zweigelt és asztali szőlő is az ültetvényükben.

Az összes termés csupán néhány százalékából készítenek 2-300 liter bort, de nem értékesítés céljából, a szőlő jelentős részét pedig eladják.

Hugyik Imre szerint ma már ilyen kevés területen szőlőt művelni nem érdemes. Nagyobb befektetést igényelne pincészetük, a hordók elavultak, és palackozóra is szükségük volna, ha komolyan foglalkoznának ezzel az ágazattal. Ők viszont a gyümölcsészetben nagyobb jövőt látnak.

Egyre kevesebben veszik át a szőlőt

Erdődön (Erdut) sok borászat működik, nem könnyű értékesíteni a bort, és Imre szerint egyre nagyobb gondot jelent a szőlő eladása is.

– Akárcsak tavaly, idén is jó szőlőtermés várható, a nagyobb pincészetek telítve vannak, nem vásárolják fel a termést a családi gazdaságoktól. Mi egyelőre szerencsés helyzetben vagyunk, mert vannak régi üzleti partnereink, akik átveszik tőlünk a szőlőt – mondta Hugyik Imre, hozzátéve, erre hosszú távon nem alapozhatnak, így lehet, hogy idővel a viszonylag kevés szőlőtőkét is kivágják.

Megjegyezte, azért időjárás szempontjából sem volt kifogástalan az idei év. Sok eső esett, a csapadékos napokat hirtelen felmelegedések váltották, ami kedvez a gombás szőlőbetegségek terjedésének.

– Idén nyolcszor permeteztünk, a növényvédő szerek „természetesen” drágák, sokat fektettem abba, hogy megmentsem a termést, ami végül is sikerült – nyilatkozta az erdődi gazda.

A szüret feléjük is elkezdődött, a korai fajtákat szeptember közepén kezdték szedni. Hugyikék vasárnap láttak munkához, két nap alatt végeznek vele.

– Az első napon eladásra szüretelünk, a következőn saját részre. Ilyenkor összejön a család, a barátok. Munka végeztével mindig csapunk egy lakomát, így ünnepeljük meg a szüret befejezését – mondta Imre.

A szőlő helyébe a gyümölcstermesztés lép a jövőben

A szőlőtermesztés csak mellékága Hugyikék gazdaságának. Harminchektáros földterületük jelentős részén gabonatermesztéssel foglalkoznak, tartanak birkát, és a közelmúltban a gyümölcstermesztésbe is belevágtak, hat hektár gyümölcsöst telepítettek. A családi gazdaságot lassan Imre fia, Krisztián veszi át, aki elsősorban a gyümölcsészetre helyezi a hangsúlyt, konkrétan a sárgabarack és a körte termesztésére. Eleinte főállása mellett segített be apjának a munkába, mára azonban a családi vállalkozás lett elsődleges tevékenysége.

– A gyümölcstermesztés jobban vonz, mint a szőlészet. Egyrészt azért, mert nincs vele olyan sok munka, mint a szőlőtermesztéssel, másrészt pedig míg a borszőlőt csak a pincészetek veszik át, addig a gyümölcsöt bárkinek el lehet adni – mondta Krisztián.

Hugyik Krisztián
Hugyik Krisztián

Hozzátette, teljes mértékben nem szeretne megválni a szőlőtermesztéstől sem, hiszen szeretik a szőlőt, a bort, és már csak azért is ragaszkodnak ehhez a kultúrához, mert családjuk nemzedékeken át foglalkozott vele. A különbség az, hogy régen nem két hektáron, hanem mindössze három holdon termeltek szőlőt, a pincében viszont nem néhány száz, hanem 10 ezer liter boruk volt. Régen az összes termést feldolgozták, és el is tudták adni. Jobbak voltak a feltételek, kiszámíthatóbb volt az értékesítés, és a gazdálkodás nem vont maga után bonyolult adminisztrációs kötelezettségeket. A gazda kifizette a kivetett adót az államnak, és ment minden a viszonylag normális kerékvágásban. De ez harminc évvel ezelőtt volt. Idővel azonban változnak a feltételek – ha a hordók kiüresednek, majd virágoznak a gyümölcsfák, és tele lesznek a gyümölcsös ládák.