– Horvátország felkészülten várja a menekülteket – hallani a politikusok magabiztos nyilatkozatait. – Nálunk nem fognak parkokban aludni, és megkapnak minden ellátást, amely mint menekülteket megilleti őket. A sorok között azonban mindig ott van, hogy „mi nem viselkedünk úgy, mint a »rosszfiú« Magyarország, hiszen nekünk a kvótarendszer sem fog problémát okozni.” A horvát politika irányítói rezzenéstelen arccal vették tudomásul, hogy megduplázódhat majd a kvótarendszer alapján befogadott menekültek száma. Semmi ejnye-bejnye, semmi kritika, semmilyen, az önálló külpolitikát jelző különvélemény. Leegyszerűsítve, amit Brüsszel mond, az jó nekünk, és kritika nélkül elfogadjuk.
Sajnálatos, hogy semmi szolidaritást nem vállal Horvátország ezekben a nehéz időkben Magyarországgal, amint azt megteszik a visegrádi négyek, ott is főleg Szlovákia és Csehország. A horvát sajtó és politika csak a negatív, szenzációhajhász képekre vevő, miközben több empátiát várnánk el anyaországunkkal szemben, hiszen mára fehéren feketén kiderült, hogy az orbáni politika helyesnek bizonyult, és lassan mindegyik európai állam visszaállította határai ellenőrzését. Kiragadott képekkel „bizonyította” a sajtó, hogy lám, lám, Magyarországon erőszak van, a gyerekekkel és felnőttekkel szemben brutális fellépés tapasztalható, mintha csak a nyugati sajtó kottájából írták volna át.
Ettől a héttől azonban minden megváltozik, és elképzelhető, hogy a lezárt zöldhatár miatt a népvándorlási hullám felénk fog jönni. Az első elemzések még arról szóltak, hogy a Drávaszögön keresztül mennek majd Magyarországra, de mára már egyesek azt prognosztizálják, hogy Tovarniknál lépik majd át a határt, és Szlovénia érintésével vonulnak Ausztriába. Itt ugye akkor Horvátország lesz az első EU-s tagállam – Görögországot már mi se vesszük figyelembe-, ahol regisztrálni kell őket, befogadóközpontokat kell számukra nyitni, ahol meg kell oldani az élelmezésüket és orvosi ellátásukat is. Ha a politikai döntéshozóknak hiszünk, akkor hátra is dőlhetünk, mert teljesen felkészültünk, így a népvándorlás nem vezet hullámveréshez a gazdasági recesszióból épp kilábaló, 4,3 millió lakosú országban. Egyes nyilatkozók odáig mentek, hogy mi kastélyokban fogjuk őket elszállásolni. Az egyik ilyen lenne a dárdai Esterházy-kastély, amelyben sem víz, sem villany, és amúgy is méltatlan lenne a múltjára tekintettel idegen országból származó, papírjaikat eldobáló embereket beengedni oda, látva, hogy milyen szeméthegyeket hagynak maguk után másutt.
Most még csak találgatunk, hogy mennyire és miben befolyásolhatja a tömegek útvonalát a magyar drótkerítés, de egy biztos: sem Horvátország, sem Magyarország nem maradhat ki ebből az újkori, a történelemkönyvekbe illő népvándorlásból. Ha Horvátországot is eléri a hullám, bízhatunk abban, hogy nagyobb szolidaritás lesz tapasztalható Horvátország részéről Magyarországgal kapcsolatban, és ha nyomokban is, de tapasztalhatunk majd önálló horvát külpolitikát is.
