Az ivanovci Petőfi Sándor MKE 75 évvel ezelőtt alakult, hagyományápoló tevékenysége középpontjában a magyar népi tánc állt. Az elmúlt hét évben szünetelt a tevékenységük, most azonban néhány egykori táncosnak köszönhetően újjászervezték az egyesületet.
Ivanovciban a magyarság asszimilációja abban a fázisban van, amikor már csak a nagyszülők beszélik a nyelvet. Ennek ellenére több évtizeden át nagyon fontosnak tartották a hagyományok ápolását, és támogatták a gyerekeket a nyelvtanulásban és a népi táncok megőrzésében. Ugyancsak elismerést érdemel, hogy a Petőfi Sándor nevét viselő egyesületben mintegy félszázan táncoltak három csoportban. Magalakulásuk óta több mint háromszáz táncos négyszáz fellépésen mutatkozott be itthon és külföldön is. Mindehhez sok köze van Aleksza Magdolna tanítónőnek, aki ma már nyugdíjas: 42 évig tevékenykedett a magyar hagyományápolás területén.
– Büszkén mondhatom, hogy Ivanovciban egy olyan közösségi életet hívtunk életre az egyesület által, hogy az egész falu táncolt. Korcsoportok szerint három együttes alakult, rendszeresek voltak a próbák és a fellépések is. Volt olyan, aki hétéves korában csatlakozott hozzánk, és az egyetem befejezéséig a tánccsoportok tagja volt. Sajnos hét évvel ezelőtt kénytelen voltam befejezni ezt a nagyszerű tevékenységet, aminek a következményeként leállt a munka az egyesületben. Ám egykori táncosaim nemrég úgy döntöttek, hogy a nyomdokaimba lépnek, és megpróbálják újjászervezni a tánccsoportokat – mesélte Magdolna.
Ismét három korosztály táncol
Magdolna a magyar kultúrával és a falu iránti szeretettel olyannyira „megfertőzte” a környezetét, hogy egykori táncosai úgy döntöttek, nem hagyják kárba veszni az egész életét meghatározó munkát. Négy egyesületi tag határozta el áprilisban, hogy újjászervezik a tánccsoportokat. Az egyesület vezetését Bošnjak Matea vállalta magára, az alelnök pedig Berberović Marko lett. Most ismét pezseg az élet az egyesületeben, és ismét három korcsoportos tánccsoporttal büszkélkednek, jelenleg 33 taggal.
– Nagyon meghatódtam, amikor láttam, hogy a fiatalok mire képesek. Néhány hónap alatt betanultak koreográfiákat, az egyik táncos pedig minden egyes fellépésre egyenesen Brüsszelből repül haza. Nagyon büszke vagyok rájuk, és jó érzés látni a több évtizedes fáradozásaim eredményét. Egész életemben azt vallottam, hogy a faluért és a kultúráért mindent meg kell tenni – mondta a nyugalmazott tanítónő.
Az ivanovciak az „újjászületésüket” máris megünnepelhették, méghozzá a Đakovači vezovi elnevezésű rangos néptáncszemlén, ahol mindhárom korosztályuk felvonult. Terveik között szerepel, hogy minél több helyre eljussanak, minél több felkérésnek eleget tegyenek és hűen kövessék azokat a hagyományőrző alapokat, amelyeket Magdolna tanárnőtől kaptak.
A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.
