„Örülök, hogy nemzettársaimmal foglalkozhatom”

0
158

A múlt héten Gárdos Béla eszéki magyar konzul járt tévéstúdiónkban; mesélt nekünk délkelet-európai diplomáciai misszióiról, és megosztotta velünk az eszéki magyar főkonzulátus programterveit, melyek a nemzeti összetartozás évéhez kötődnek.

Gárdos Béla 2019 augusztusától tölt be konzuli tisztséget Magyarország eszéki főkonzulátusán. Horvátországi kiküldetése előtt sokfelé látott el diplomáciai feladatokat a Balkánon.

– Dolgoztam öt évet Belgrádban, öt évig Szófiában, három évet Pristinában, aztán két és fél évet Podgoricában, 2018 nyarán pedig Splitben vezettem három hónapig a nyári konzuli ügynökséget, és utána érkeztem Eszékre. Ebben közrejátszott az is, hogy Magyarországon a minisztériumban a horvát ügyek referense voltam, tehát Horvátországról, az itteni ügyekről, folyamatokról, politikáról jó ismeretekkel rendelkeztem, ezenkívül a több évtizedes konzuli tapasztalat sem mellékes – mondta eszéki kiküldetésének előzményeiről. 

Lelkén viselte a konzuli irattár megmentését

Délkelet-európai állomásai közül belgrádi munkájára fókuszáltunk, amely egybeesett az 1999-es NATO-bombázással.

– Az utolsó nagykövetségként távoztunk március 24-én, én voltam az utolsó diplomata, aki elhagyta az országot a bombázás előtt. Két nap múlva újra ott voltam Belgrádban, hogy kimentsük a konzuli irattárunkat, amely több évtizedes múltra tekintett vissza, és nem lett volna jó, ha avatatlan kezekbe kerül vagy megsemmisül. Tehát a bombázás közepette – a diplomáciai kapcsolatokat védő nemzetközi egyezmények a háborús időben egyáltalán nem garantálták missziónk sérthetetlenségét – néhány kollégával visszamentünk, mindent összepakoltunk, és amit lehetett, elhoztunk – emlékezett vissza.

Tervezett indulásuk előtt megjelent egy kisebb, az akkori rendőrségi vélemény szerint „spontán” tömeg macskakővel és Molotov-koktéllal felszerelkezve, s megtámadták az épületet.

– A keletkező tüzet el tudtuk oltani és összeszedtük az éghető anyagokat, hogy később se tudják fölgyújtani az épületet. Azokban a napokban a pancsovai finomítót bombázták, ami azért elég közel volt légvonalban, egyáltalán nem volt megnyugtató érzés ott lenni – idézte fel missziójának legdrámaibb napjait, melyek úgy értek véget, hogy Horvátország felé sikerült elhagyniuk Szerbiát, kimentve a – számos ember sorsával összefüggésben álló – konzuli irattárat.

Ma már köztudomású – tette hozzá –, hogy a bombázó-repülőgépek Taszárról szálltak fel, hiszen Magyarország akkor friss NATO-tagállam volt, tehát egyáltalán nem volt baráti a magyarokhoz való hozzáállás akkoriban Belgrádban.

Másként tekint az itteni magyarságra „testközelből”

Amikor eszéki szerepvállalásáról kérdeztük, elmondta, a Dráva-parti város nosztalgikus érzéseket keltett benne, hiszen egy méreteiben Eszékhez hasonló megyeszékhelyről, Kaposvárról származik.

– Szimpatikusnak tartom, hogy tulajdonképpen Eszék is kisváros, így ismerik egymást az emberek, rövid idő alatt kialakulnak az emberi kapcsolatok, ezt személyesen is megtapasztaltam piaci látogatásaim során. Ami pedig a munkát illeti, örülök, hogy idejöhettem, ahol nemzettársaimmal foglalkozhatom – nyilatkozta, hozzátéve, másként tekint az itteni magyar közösségre „testközelből”, mint horvát referensként az anyaországból.

– Az, hogy az itteni magyar közösség létszáma 14-15 ezer fő, és jogi helyzete rendezett, csupán statisztikai adat – teljesen más a saját szememmel látni az itt élőket egyénként és kisebb közösségekként, akiknek/melyeknek megvannak a napi örömei, problémái; ha az ember valamilyen téren tud segíteni, akkor az, azt hiszem, hogy jó dolog, ezért is olyan fontos számomra itteni szerepvállalásom – fejtette ki Gárdos Béla.

Az emlékév jegyében közelebb hozná az elcsatolt közösségeket

A konzul úrtól megtudtuk, az eszéki magyar külképviselet programokkal készül a nemzeti összetartozás éve alkalmából. Mint mondta, az emlékév jegyében arra törekednek, hogy többet mutassanak meg más határon túli régiókból a horvátországi magyaroknak, közelebb hozzák kulturális téren az elszakított részek magyarságát közösségünkhöz.

– Itteni tevékenységem kezdete óta számos olyan kulturális eseményre került sor a főkonzulátus szervezésében, amelyeket jobbára Magyarországról érkező művészek, előadók, csoportok töltöttek meg tartalommal. Úgy gondolom, ennél sokkal színesebb a kép, tehát mi szeretnénk az idei évben a Felvidékről, Kárpátaljáról vagy Erdélyből is előadókat hívni, ezenkívül van egy nagy tervünk a Várdaróc labdarúgóklubbal közösen: egy, az összetartozást szimbolizáló és erősítő veterán kupát rendeznénk valamikor május végén, amelyen mindegyik nemzetrész képviselőinek a válogatottjai részt vennének – osztotta meg velünk terveit Gárdos Béla.

Bízik benne, hogy ezt mindenütt jól fogadják majd, hiszen – jegyezte meg – lehet szomorkodni, de a realitásokat figyelembe véve az adott helyzetben kell cselekednünk, őriznünk magyarságunkat, kapcsolatokat tartanunk, amelyek mindannyiunk számára ösztönzőek lehetnek.