Vidékünk gazdag vadállománya már évtizedek óta vonzza Európa tehetős vadászait, akik nem restek mélyen a zsebükbe nyúlni egy-egy kapitális trófea kedvéért. Hatalmas bevételt jelent ez a különböző vadásztársaságoknak, cégeknek, de az országnak is.
A Drávaszög legnagyobb vadállománya a Duna mentén elterülő erdőségben és a Kopácsi-rétben található. A gazdag fauna már a 19. században felkeltette az arisztokrácia figyelmét, olyannyira, hogy a Habsburg-család tagjai is rendszeresen vadásztak e tájon, de később Tito is előszeretettel hívta ide vadászni a korabeli világ vezetőit. A vidéken vadászók köre napjainkra lényegesen megváltozott, viszont továbbra sem űzheti itt a vadat bárki, ugyanis e szenvedély kielégítését borsosan meg kell fizetni.
A diszkréció fontos
Azt, hogy épp ki űzi a vadat az erdeinkben, általában titok övezi. Ennek oka, hogy egyes források szerint továbbra is befolyásos emberek, politikusok, világsztárok, bankárok vadásznak itt, akik a nyugalomért is fizetnek. Valószínűleg épp a diszkréció az oka annak, hogy az átlagember mit sem sejt arról, hogy mi is történik körülötte. Néha azonban fel-felröppen egy-egy olyan hír, ami a figyelem középpontjába helyezi a turizmus ezen ágazatát. Legutóbb egy világviszonylatban is ritkának számító, kapitális szarvas elejtése kapcsán került szóba a bokrosháti vadgazdaság, a kilövésért 364 ezer kúnát fizethetett a szerencsés trófeavadász, ráadásul ezért az összegért csak az agancsot vihette haza, az állat húsa az erdészeté maradt. Ez természetesen az országnak is pénzt jelentett (80 ezer kúnás PDV-t). Az állami horvát erdészet eszéki hivatala évente egyébként csak a kilövések után 1,5 millió kúna adót fizet be.
A vadászturisták számára minden szükséges infrastruktúra megvan a Drávaszögben, amit ki is használnak az idelátogatók, akik a vadakon kívül általában a környékünk többi idegenforgalmi attrakcióját is igénybe veszik.
Vadászturizmussal általában a „nagyok” foglalkoznak
Ahhoz, hogy egy vadásztársaság vadászturizmussal foglalkozhasson, különböző előírásoknak kell megfelelnie és engedélyekkel kell rendelkeznie, ilyeneket általában a nagyobb társaságoknak, illetve a horvát erdészetnek éri meg beszerezni.
– A kis vadásztársaságok bevételi forrása nagyrészt a tagdíjakból származik, illetve a megyétől kaphatunk támogatást, amit fejlesztésekre költhetünk – nyilatkozta Horvát Viktor, a várdaróci vadásztársaság fővadásza, aki hozzátette, hogy az állami tulajdonban levő erdőkben kilőtt vadakból tulajdonképpen csupán az állam profitál.
