A népi hiedelemvilágban nagyon sok időjárásjósló elem található. A téli időszakban folyt a legintenzívebb megfigyelés, hiszen az emberek túlnyomó többsége számára életbevágóan fontos tevékenység volt a földművelés, ahol a várható termést a tavasz kezdete és az azt követő időjárás határozta meg elsősorban.
A szájhagyományban fennmaradt népi hiedelmek közül az időjárásra vonatkozóakból van talán a legtöbb. A falusi ember foglalkozása közvetlenül kapcsolódik a rá ható és az őt körülvevő természeti jelenségekhez, s ezért – a nap, a csillagok, a hold, a szél, a hőség, a fagy, a növények és állatok élettani jelenségeinek megfigyelése nyomán – tapasztalati tárháza nagyon gazdag. Ezekből a régi tapasztalatokból alakult ki a „népi kalendárium”, amely az időjárás alakulását s ezzel összefüggésben a várható termés alakulását jövendöli meg.
A jóslatok között igen sok a babonás időjárás-előrejelzés, számos azonban évszázados megfigyeléseken alapul. Eső várható például, ha a távoli hegy közelinek látszik, ha a kémény füstje felfelé száll, ha a cica sokat mosdik, ha a kutyák a földet eszik. Amennyiben az ég alja vörösen izzik naplementekor, abból arra következtettek, hogy erős szél várható. Ha a kakas éjjel kukorékol, akkor megváltozik az időjárás. A fecskék korai érkezése enyhülést, a kakasok gyakori kukorékolása pedig olvadást jelez. Havat általában a homályos felhőkből láttak előre.
Jégtörő Mátyás vagy vág, vagy csinál jeget
Február 24-én Mátyás napja van, ami közismert népi időjárás-előrejelző nap.
– Ide kapcsolódik Mátyás csukájának a hagyománya is, ezt a kopácsiak jól ismerik. A halászoknak ez a jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen napon fogott halat Mátyás csukájának nevezik, és bő zsákmányra következtetnek belőle. Jégtörő Mátyásról pedig azt tartják, hogy ha nincs jég, akkor csinál, ha talál, akkor vág. A téli időszak tele van ilyen ún. rámutató napokkal, amikor az elkövetkező időszak időjárására következtetnek. Balázs napján figyelték az állatokat: ha elkezdtek vedleni, akkor jött a tavasz. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján égő gyertyát helyeztek az ablakba, ha a viasz kifelé csöppent, az meleg időt jelentett, ha befelé, akkor hideget. Júlia „megmondja”, hogy milyen lesz a tél vége, Zsuzsanna napján pedig már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet – fejtette ki lapunknak Burján István néprajzkutató.
