Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Ez a nap piros betűs ünnep minden magyar szívében. Őseink emléke előtt tisztelegve ünnepeljük meg mi is évről évre. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) Szent István-napi központi ünnepségének helyszíne idén Csúza volt, amelyen részt vett Németh Zsolt, a magyar és Miro Kovač, a horvát parlament külügyi bizottságának elnöke is.
Első nagy királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt.
István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt.
István 1000 karácsonyán (egy másik magyarázat szerint 1001. január elsején) koronáztatta meg magát Esztergomban. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, ami azt is jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. Lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Uralkodásának első évei az ország egyesítésével, a királyi hatalom megszilárdításával teltek. Alakja így több mint egy évezrede a magyar államiság jelképe.
A horvátországi magyarok az Újbezdáni Szivárvány Népdalkör és Kubikos Zenekar, Facskó Mónika, Rómer Edina, a Pódium Irodalmi Színpad tagjai, a Hajnalcsillag és a Csárdás tánccsoport közreműködésével egy színvonalas alkalmi verses, dalos, táncos összeállítással tisztelegtek államalapító királyunk emléke és életműve előtt. A központi ünnepségre a HMDK szervezésében a drávaszögi Csúzán került sor, zsúfolásig megtelt a kultúrotthon nagyterme.
Ünnepi beszédek
Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, magyarságunk parlamenti képviselője először az ünnepségen részt vevő Lőcsei Józsefnek, a HMDK Isztria megyei egyesülete elnökének gratulált, aki az országos szervezet javaslatára tevékenysége elismeréseként Külhoni Magyarságért Díjban részesült.
Ünnepi beszédében államalapító Szent István királyunk érdemeit emelte ki. Augusztus 20-a kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a múlt értékeinek ápolása nemcsak meghatározó fontosságú feladatunk, hanem nemzetünk jövőjének egyik záloga is.
Megköszönte Magyarországnak, a magyar kormánynak, hogy az elmúlt években számos támogatást nyújtott a horvátországi magyarságnak. Megfogalmazása szerint a Horvátországban élő magyaroknak lehet jobb sorsa, mint amilyen eddig jutott nekik. Hangsúlyozta: az érdekvédelmi szervezetben azért dolgoznak, azért küzdenek immár 25 éve, hogy ezt kiérdemeljék.
„A horvátországi magyarság kegyelmi időket él napjainkban, jó partnerei vagyunk a magyar és a horvát kormánynak is. Fejlesztjük intézményeinket, iskoláinkat, kultúregyesületeinket, közéletünket” – mondta. Majd azzal folytatta, legyünk büszkék arra, amit elértünk, de minden nap tegyük meg azt, amit kell, hogy gyermekeink magyarul szóljanak hozzánk, magyar iskolákba járjanak, jól tanuljanak és értékes tagjai legyenek a horvátországi magyar közösségnek.
„A HMDK mindig zászlóvivője volt a horvátországi magyarság ügyeinek, törekéveseinek, és ez így marad még nagyon sokáig. Rajtunk soha nem múlott, most sem fog” – zárta beszédét a HMDK-elnök.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a horvátországi magyarság önszerveződésének a kezdetétől, annak első pillanatától, 1991-92-től barátként, támogatóként áll mellettünk. A HMDK, az általa képviselt horvátországi magyar nemzetrész a legválságosabb, legnehezebb időszakokban is számíthatott a segítségére.
Beszédében azt hangsúlyozta, hogy ma is a Szent István-i örökséget építjük tovább Magyarországon és az egész Kárpát-medencében.
Mint mondta, István királyunk a középkori keresztény Európa példaképévé vált. Ennek a keresztény államnak és nemzetnek a jelképe a koronánk és Szent István jobbja, amely megfogalmazása szerint azóta is bennünket a helyes úton tart.
A magyar és horvát kapcsolatokat példaértékűnek nevezte, ennek kapcsán kifejtette azt is, hogy Magyarország ünnepei a határon túli magyarok ünnepei is. Ahogy a határon túli magyarok, a magyarországi horvátok is saját ünnepüknek tartják Horvátország ünnepeit. Miért? Mert egy nemzet vagyunk. Ez a hasonlóság a két ország és a két nép között, a nemzet szoros kötelék, amelyet mindkét ország megbecsül, és a közös alap, amelyre meggyőződésünk szerint a két ország szövetsége is építhető – fogalmazott, mert mint mondta, az itt élő magyarok és a Magyarországon élő horvátok a legszorosabb összekötő kapocs a két nemzet között.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok élvezik anyaországuk támogatását. Örömének adott hangot, hogy gyümölcsöző együttműködés alakult ki „különösen a gazdaságfejlesztési program keretei között Magyarország és a horvátországi magyarság között, amit széleskörűen támogat a horvát politika is”.
Miro Kovač, a horvát parlament külügyi bizottságának elnöke dicsérően szólt Jankovics Róbert képviselői tevékenységéről, ami, mint mondta, nagyon jól látható a projektekből is, amelyek gőzerővel folynak országszerte.
Beszélt a kiváló magyar-horvát kapcsolatokról, arról, hogy ma a horvátok és a magyarok barátok és partnerek az „európai családban”, az Európai Unióban. Kihangsúlyozta azt is, hálásak azért is, hogy magyarok is harcoltak Horvátország függetlenségéért, de ebben a törekvéseikben Magyarországra, a magyar politikusokra is számíthattak.
A két országnak ma közös problémai is vannak, amelyeket véleménye szerint együtt könnyebben megoldhatnak. Ezért Horvátországnak és Magyarországnak a jövőben még jobban együtt kell működnie. Beszédét azzal zárta, a közös mottójúk az kell legyen, hogy „horvátok és magyarok barátok“, ezt magyarul mondta a horvát politikus.
Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének, így a HMDK augusztus 20-ai ünnepeinek is elengedhetetlen része.
A helybéli Hajnalcsillag gyermektánccsoport képviselőinek és a HMDK országos szervezete elnökének a közreműködésével Beer Gergely vikárius, Kirchofer Róbert plébános és Varga György lelkipásztor szentelték meg az új kenyeret.
Az eseményen részt vett Decsi István, Pécs alpolgármestere, Babity Zorán, a zágrábi magyar nagykövetség konzulja és Obradović Ena, az eszéki magyar főkonzulátus gazdasági attaséja.
A rendezvényt a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatta.
