Visszalépés a szlovák kisebbségi nyelvtörvény – állítja Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár
Több területen is visszalépésnek nevezte tegnap a szlovák kisebbségi nyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítását Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt. A helyettes államtitkár szerint nem felel meg a szabályozás egy uniós tagállamtól elvárt, garantált jogvédelemnek.
Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása óta visszalépés történt. Az elfogadott módosítás nem tesz kísérletet a jogbizonytalanság feloldására, nem konkrét jogokat rögzít, hanem lehetőségeket – értékelte.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a szabályozás nem teremt jogbiztonságot a kisebbségek számára, sőt fenntartja a bizonytalanságot és a félelem légkörét.
Répás Zsuzsanna előrelépésként értékelte, hogy kérésre két nyelven is kiadnak bizonyos okiratokat, dokumentumokat, engedélyeket, és hogy beemelték a törvénybe a nemzetközi jogi kötelezettségeket, illetve biztosított a szóbeli ügyintézés lehetősége. Kiemelte, hogy magyar nyelvű beadványra magyar nyelvű választ kell adniuk a hatóságoknak, eltűntek az emlékművekre és sírok feliratára vonatkozó korlátozások, a kisebbségi nyelven adott település megnevezése nem csak közúton, hanem buszmegállóban, vasútállomásokon, repülőtereken is lehetségessé válik.
Mindezek azonban fakultatív lehetőségként jelennek meg, nem pedig előírásként a törvényben – hangsúlyozta, s kitért a pénzbírság lehetőségére is, amely szintén megjelenik a szabályozásban. Ezzel elvi okokból nem értenek egyet – szögezte le a helyettes államtitkár, aki szerint a Velencei Bizottság és az EBESZ ajánlásaival ellentétben nem rendezték az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvtörvény viszonyát sem.
A helyettes államtitkár értékelése szerint a szabályozásban az államnyelv elsőbbsége jelenik meg a kisebbségi nyelvek használatával szemben. Kifogásolta, hogy a tömegtájékoztatásban továbbra is kötelező a kisebbségi adások államnyelven történő feliratozása, ez többletköltséget jelent, és gyakorlatilag az élő műsorok sugárzását lehetetlenné teszi.
Problémásnak tartotta a nyelvhasználati küszöb kérdését is, amelyet ugyan a jelenlegi 20-ról 15 százalékra mérsékelnek, de az életbe lépést kitolják tíz éves távlatba azzal, hogy két egymást követő népszámlálást vesznek figyelembe.
Bírálta az a passzust, amely a hivatásos dolgozók, egészségügyi dolgozók egymás közötti kommunikációját szabályozza, nem egyértelmű, hogy mikor minősül hivatalos kommunikációnak, nyilvános vagy magánbeszélgetésnek. Mivel minden jelenlévő beleegyezéséhez köti a nyelvhasználatot, akár az is előfordulhat, hogy egy arra tévedő járókelő is megakadályozhatja, hogy az érintettek magyarul beszéljenek egymással – említett egy példát. Mint mondta, ez irreális, megalázó helyzeteket eredményezhet.
Répás Zsuzsanna elmondta, hogy átfogó, nemzetközi jogi szempontból is megalapozott elemzést készítettek a jogszabályról, és álláspontjukat eljuttatják az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összehangolt fellépésre van szükség, aminek az alapja belpolitikai konszenzus.
