Nemrég jártunk a szentlászlói Május 1. ruhagyárban, amely nemcsak a település, hanem a környék gazdaságának a szempontjából is fontos létesítmény. A mélypontját elért textilipari válság miatt azonban egyre nehezebben működik, már két hónappal ezelőtt is két havi késéssel érkeztek a fizetések, a helyzet azóta sem javult.
Az üzem vezetői nap mint nap kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fél évszázada működő gyár talpon maradjon.
– Sajnos az elmúlt hónapok során nem javult a helyzetünk, sőt rosszabb lett. Újabb tíz személytől kellett megválnunk, ők biztosabb munka reményében fölmondtak, többen közülük a tengerparton helyezkedtek el, idénymunkát vállalva, úgyhogy 106-an maradtunk. Tulajdonképpen mindenkit felkerestünk, akitől segítség érkezhetett volna. Nagy reményeket fűztünk az INA-pályázathoz is, ami egy rövid időre megoldotta volna a gondjainkat. Pillanatnyilag a Benetton és az Amadeus céggel kötött szerződésekkel, megrendelésekkel tudjuk életben tartani a céget – mondja Kovács Mária, a cég termelési vezetője.
A textilipari cégek zöme tőkehiánnyal küzd, és évről évre csökkenő haszonnal kell számolniuk. A szentlászlói üzemnek mintegy 1,5 milliós kintlévősége van, ha minden cég időben megfizetné a tartozását, a gyár nem itt tartana.
– A kintlévőségekből 2-3 havi bért ki tudnánk fizetni. Így csak nagy erőfeszítések árán tudunk talpon maradni, azt pedig igazságtalannak tartjuk, hogy az állami cégek ilyen esetben is segítséget kapnak. Az emberekben még mindig él a remény, hogy jóra fordulnak a dolgok, ezért is tartanak ki még ennyien a cég mellett. Ezért nekünk, vezetőknek az a dolgunk, hogy az intenzív kilincselést ne hagyjuk abba – teszi hozzá Kovács Mária.
