Nemrég beszámoltunk arról a kerekasztal-beszélgetésről, amelyen a Pécsi Nemzeti Színház fiatal színművészeit kérdezték A Pál utcai fiúk musicalben való szereplésükről, színészi kihívásokról, az ifjúsági regényhez való viszonyulásukról. Telek Sámuellel, Takaró Kristóffal és Juhász Bencével interjút is készítettünk a kerekasztal végén.
A Zrínyi Magyar Kultúrkör és partnerei által szervezett program célja az volt, hogy kulturális hidat teremtsen a magyar és horvát közösségek között. A regény magától értetődő kapcsolódási pontnak bizonyult, hiszen A Pál utcai fiúk a magyar és a horvát tantervben egyaránt szerepel. A szakmai előadásokat, pedagógiai beszélgetéseket és műhelyfoglalkozásokat követően a nap egyik legközönségközelibb eseménye a Pécsi Nemzeti Színház művészeivel, A Pál utcai fiúk című musical szereplőivel folytatott beszélgetés volt.
A három fiatal színművészt, Telek Sámuelt, Takaró Kristófot és Juhász Bencét Szántóné Ferenczy Nikolett magyartanár, az esemény házigazdája kérdezte. Részt vett a beszélgetésben Kadván Zsuzsanna oktató és Bajcsi Margita, az eszéki magyar iskolaközpont diákja is.
A Pál utcai fiúk című musicalben Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián zsenialitása egyesül Vincze Balázs egyedi rendezői látásmódjával. A darab, amely Molnár Ferenc klasszikus regényén alapul, nemcsak a gyerekkor nosztalgiáját idézi fel, hanem mély, általános érvényű üzeneteket közvetít a szabadságról, a barátságról és az összetartásról.
Telek Sámuelt nemcsak színészként, hanem személyesen is gazdagította Nemecsek szerepe
Telek Sámuel, aki a főhőst játssza a darabban, lapunknak úgy nyilatkozott, különös állomás volt számára Nemecsek Ernő megformálása. A fiatal színész korábban már több musicalben szerepelt, majd a Pécsi Művészeti Gimnázium dráma tagozatának diákjaként kapta meg a számára sorsfordító szerepet. Egy évig játszotta Nemecseket, azóta pedig felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai szakára.
– Nagyon izgalmas volt, mert soha életemben nem voltam ilyen közelségben egy olyan karakterrel, aki minden félelme ellenére a bátorságát próbálja megmutatni, bármennyire kicsi és gyenge is – fogalmazott.
Mint mondta, eleinte úgy érezte, Nemecsek bizonytalansága és törékenysége távol áll tőle. A szereppel való munka közben azonban rájött, hogy ezek az érzések benne is ugyanúgy jelen vannak. Ez a felismerés nemcsak színészileg, hanem személyesen is sokat adott neki. A regényt gyerekként is szerette, a szerep kedvéért újraolvasva azonban egészen más mélységeket fedezett fel benne.
Takaró Kristóf szerint a zenés színház tovább erősíti a regényforma érzelmi pillanatait
Takaró Kristóf számára Boka János szerepe szinte már akkor vággyá vált, amikor meglátta a készülő előadás címét az évadtervben. Abban reménykedett, hogy ő alakíthatja a Pál utcaiak vezérét, s később meg is kapta a szerepet. A színész szerint különös módon egy korábbi feladat készítette fel Bokára: a Valahol Európában című musicalben egy olyan karaktert játszott, akinek számos gyerekkel kellett kapcsolatot tartania, miközben felnőttként egyfajta irányító szerepbe került. Boka esetében is ezt érezte ismerősnek.
– Boka nem olyan ember, aki mindenáron vezető akar lenni, hanem olyan valaki, akit a körülmények emelnek ebbe a helyzetbe, így alakul az élete – mondta Takaró Kristóf.
Arról is beszélt, hogy a zenés színház különleges módon tudja felerősíteni a történet érzelmi pillanatait. Véleménye szerint a dalok gyakran ott kezdődnek, ahol a kimondott szavak már nem elegendők. A Pál utcai fiúkban ezért a zene, a ritmus, a szöveg, a látvány és a színészi játék együtt adja meg azt a komplex élményt, amely rendkívül erősen hat a közönségre.
Juhász Bence: A színészi munka egyik legizgalmasabb része a karakterkeresés
Juhász Bence különleges helyzetben van: a történet két különböző szerepét két különböző színházban alakítja. A Vígszínházban Gerébet, a Pécsi Nemzeti Színházban pedig Áts Ferit játssza. A két karakter egymással is sokszor találkozik, ezért a színész számára különösen izgalmas tapasztalat, hogy a történetet két eltérő nézőpontból is megélheti.
– Nem tudom, a két karakterből melyik áll hozzám közelebb, mindkettőt a maga nemében és helyzetében tudom szeretni, nincs ellenérzésem egyikkel szemben sem. Áts Feri szabálykövető, egyenes figura, nincs benne valós gonoszság, mint ahogy Gerébben sincs, inkább a döntések azok, amik félremennek, s ezeknek a következményeivel számolniuk kell – nyilatkozta lapunknak Juhász Bence.
A szerepek megformálásáról úgy fogalmazott, a színészi munka egyik legizgalmasabb része a karakterkeresés: az, ahogyan a színész saját tapasztalataiból, emberismeretéből és a hétköznapokban megfigyelt valós gesztusokból épít fel egy szerepet.
Az eszéki találkozó a művészek számára is új élményt jelentett. Bence szerint különösen érdekes volt, hogy ezúttal a közönség kérdései nyomán olyan témákat is részletesebben körüljárhattak, amelyekről az előadások előtt vagy után nincs lehetőségük beszélgetni. A regény, a színházi változat és a film közös elemzése talán sokakat ösztönöz majd arra, hogy először vagy újra kézbe vegyék a könyvet, megnézzék az előadást, és ismét belépjenek a grund világába – mondta Bence.
A Központ diákjai meglepetésként elénekelték a Mi vagyunk a grund című dalt
Az est végén a színészek által megszólaltatott énekszámok után néhány diák is elénekelte a Mi vagyunk a grund című dalt, amelybe a színészek is beszálltak. Így vált igazán közös élménnyé a Pál utcai fiúk története: magyar és horvát közönség, pedagógusok, diákok és színészek együtt idézték meg a barátság, az összetartozás, a hűség és a bátorság örök történetét.
