Harmincadik alkalommal rendezték meg szeptember 7-e és 9-e között a Brijuni-szigeteken a „Nemzeti kisebbségek, migráció és biztonság” című nemzetközi tudományos konferenciát. A jubileumi tanácskozáson a horvátországi magyar közösséget érintő nyelvtervezési kérdések is helyet kaptak.
A háromnapos konferenciának a Brijuni-szigeteken található Neptun Hotel adott otthont. A rendezvényt a Zágrábi Egyetem Politikatudományi Kara Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Központja szervezte a Horvát Köztársaság Kormányának Emberi Jogi és Nemzeti Kisebbségi Hivatalával, a ljubljanai Etnikai Tanulmányok Intézetével, valamint a belgrádi Délkelet-európai Együttműködés Akadémiai Hálózatával közösen. A jubileumi találkozó több európai ország kutatóit, tudósait és intézményi képviselőit hozta össze. A szakemberek a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól, a jelenkori migrációs folyamatokról, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi és biztonsági kihívásokról folytattak eszmecserét.
A magyar kisebbség nyelvi kérdései a tudományos párbeszédben
A minisztérium képviselői kezdetben elsősorban résztvevőként, hallgatóként követték a konferencia munkáját. Négy évvel ezelőtt kezdeményezték, hogy a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős igazgatóság szakmai szempontból is erőteljesebben kapcsolódjon be a rendezvény programjába. Ennek eredményeként a 2025-ös konferencián már két, „Migráció és migrációs politikák” témájú panel moderálását vállalták. Az együttműködés 2026-ban újabb szintre lépett: az igazgatóság immár saját szakmai témájú panelt állíthatott össze „Nemzeti kisebbségek a demokratikus társadalmakban – A nemzeti kisebbségek nyelve és írása: a tankönyvektől és terminológiától a kulturális reprezentációig” címmel. Ezt a panelt Csapó Nándor, a horvát Tudományos, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős zágrábi igazgatóságának a vezetője realizálta.
– Az idei konferencián a szervezőkkel már arról is egyeztettünk, hogy ezt a szakmai együttműködést a következő évben tovább erősítsük, és a kisebbségi oktatás kérdésköre akár plenáris előadás vagy plenáris panel formájában is helyet kaphasson a konferencia programjában. Ez egyben azt is jelzi, hogy a kisebbségi oktatás témája az elmúlt években a konferencián belül fokozatosan a hallgatói jelenléttől a moderátori szerepen át az önálló szakmai program kialakításáig jutott el – nyilatkozta lapunknak Csapó Nándor.
A szekcióban Lehocki-Samardžić Anna, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója és a Glotta Nyelvi Intézet elnöke „Nyelvtervezés a magyar nemzeti kisebbség körében, különös tekintettel a terminológiatervezésre” címmel tartott előadást. Prezentációjában külön kitért a Magyar Tudományos Akadémia Glotta Nyelvi Intézetének tevékenységére, valamint az eszéki Bölcsészettudományi Karral kialakított szakmai együttműködésre.
A harmincadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a kisebbségi közösségeket érintő kérdéseket nemzetközi tudományos és intézményi keretek között vizsgálják, miközben a horvátországi magyar közösség nyelvhasználatának és nyelvi tervezésének tapasztalatai is megjelenhettek a szakmai párbeszédben.
