A virágzás időszakában beköszöntött tavaszi fagy erősen megtépázta a gyümölcstermést, a forróság miatt pedig kényszerérés következett be, ami minőségromlással jár. Ez az időjárás az állattenyésztőket és a zöldségtermesztőket is sújtja. A gabonaföldeken pedig búza-kőüszög ütötte föl a fejét.
A tavaszi fagyok után a majdnem 40 fokos hőség okoz komoly gondokat: a növények nehezen bírják a forróságot. A zöldségtermelőknek akár jól is jöhetne a jelenlegi hőség, de csak ott, ahol lehet locsolni. Az öntözés nélküli területeken a növények egyszerűen kiégnek. A fóliasátrak alatt napközben a hőmérő higanyszála akár a 45-50 fokot is eléri, ezért a zöldségtermelők hajnali négykor kelnek, hogy megöntözzék a növényeket, amit minden este meg kell ismételni. A jelentős ráfordítás ellenére terméscsökkenéssel kell számolniuk. Versenyt futnak az idővel a gyümölcstermesztők is, ha a kánikulában menteni szeretnék terményeiket, ugyanis a tavaszi fagytól megtizedelt gyümölcsösökben vízpótlás híján megindult a kényszerérés, de sok helyen már aszalódik is a termés. Épp ezért gőzerővel folyik a szüret, amit viszont a meleg lassít.
A hőség az állattenyésztőket is sújtja
A baromfi- és sertéstenyésztők is gondokról beszélnek. A telepeken hiába szellőztetnek, az épületekben elviselhetetlen a hőség. A csirkeállománynál sokkal nagyobb, 10-15 százalékos az elhullás, ami drágulást fog okozni. A sertéstenyésztők is azt mondják, a tartós hőség miatt fokozódott az állatok elhullása, nőtt a betegségek kockázata, és a hízóállatok súlygyarapodásának elmaradása is veszteséget okoz az állattartóknak.
– A sertések a nagy melegben rosszabbul hasznosítják a takarmányt, így 30-40 százalékos súlygyarapodás-csökkenéssel kell számolnunk. Folyamatosan locsoljuk az istállók betonpadlózatát, hogy enyhüljön a hőség. Ilyenkor a betegségek is sokkal gyakoribbak – négy anyakocánk ellett meg a napokban, amelyeket megelőzés céljából három fajta szérummal oltottunk be. Ráadásul nálunk a szúnyogok is nagy gondot jelentenek, hiába a sok elektromos és egyébb szúnyogriasztó, amelyek még pluszköltséget is jelentenek – mondja a kopácsi Kovács János, megjegyezve, hogy tetézi a bajt, hogy a kukorica- és napraforgóhozam is jóval kisebb lesz a vártnál, ráadásul egyes területeken a vadkár is jelentős.
Gabonabetegség a baranyai földeken
Nemrég még azt írhattuk, hogy a gondok ellenére átlagos terméshozamokra számíthatnak a gazdák, aztán az aratás végén egy, a környéken 12 éve elő nem fordult betegség ütötte föl a fejét a baranyai és a szlavóniai földeken: a búza-kőüszög.
– Ez a betegség a vetőmaggal terjed. Korábban az egyik leggyakoribb búzabetegség volt, manapság a csávázás általános használatával jelentősége minimálisra csökkent. A virágzás után, az éréssel egy időben a magok helyén puffancsok képződnek, szétnyomva zsíros tapintásúak és kellemtelen szagúak. A kalászok lazák, szétállóak, borzoltak. Itt a fertőzött részeket teljesen meg kell semmisíteni. A fertőzőtt búzával érintkező gépezetet pedig fertőtleníteni kell – mondja Szloboda Tibor agrármérnök.
A szakemberek szerint ez a betegség az úgynevezett padlásról vetett gabonamaggal terjed, vagyis a gazdák saját, pénzhiány vagy spórolás miatt nem csávázott vetőmagot vetnek el. Az idei időjárás pedig elősegítette a betegség megjelenését.
