Magyarország eszéki főkonzulátusa az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programsorozatot. Az események előtt tisztelegve először lobog a forradalmi lyukas zászló Eszék főterén, de több magyar faluban is kitűzték a lobogót. A forradalom menekültjeinek ideiglenes szállásául szolgált Hermann Paulina-villánál koszorúzással emlékeztek meg, majd az ünnepi műsor az eszéki Horvát Nemzeti Színházban folytatódott.
Október 23-án, hatvan évvel ezelőtt ezen a napon budapesti diákok békés tüntetést szerveztek pontokba foglalt követeléseik megerősítésére és a lengyel szabadságmozgalom támogatására.
A békés demonstráció ellenséges reakciót váltott ki a kommunista pártvezetésből, s a fegyvertelen tömegre leadott sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé fajult, ami végül a kormány bukásához, a szovjet csapatok kivonulásához vezetett.
Október 30-án kezdődött a szovjet csapatok kivonulása, az országban mindenki bizakodó volt a jövővel kapcsolatban, de mivel a nemzetközi figyelem a szuezi válságra irányult, és az amerikaiak többé nem támogatták a magyar törekvéseket, a Szovjetunió szabad kezet kapott a magyar szabadság eltiprására. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott. A forradalom leverését három évig tartó kegyetlen megtorlás követte. Százakat végeztek ki, ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra, és mintegy 200 ezren pedig elhagyták az országot.
Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni Magyarországon. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre – az MSZMP-vezetőség prominens tagjaként – népfelkelésnek minősítette a három évtizeddel korábban történteket. 1989. október 23-án pedig Szűrös Mátyás, a köztársasági elnöki teendőket ellátó országgyűlési elnök kikiáltotta Budapesten a Magyar Köztársaságot. A rendszerváltozás utáni első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án az elsőként elfogadott törvény megörökítette az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét, annak kezdetét, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította.
Lyukas zászlók
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához méltó eseménysorozattal emlékezhettünk Eszéken, Magyarország eszéki főkonzulátusának köszönhetően.
Október 21-én az Ante Starčević téren elhelyezett horvát, uniós, megyei és városi zászlók mellé, ünnepélyes keretek között megyei és városi vezetők jelenlétében felhúzták a forradalom lyukas zászlaját is, a forradalom hőseire, áldozataira való megemlékezésül.
– Ez a zászlófelvonás is mutatja és jelképezi azt az örök barátságot, amely a horvát és a magyar népet állandóan összekötötte. Nemcsak a honvédő háborúban segítettük mi a horvátokat, és nemcsak az 56-os forradalom idején segítették ők a magyarokat, hanem az évszázadok során ez mindig így volt, és reméljük, hogy a következő évszázadokban is ez így lesz. A két nép történelmi barátsága nem a kölcsönös haszonra épül, hanem sokkal szilárdabb alapokra, a közös múltra, egymás megbecsülésére – mondta az ünnepi ceremóniát követően De Blasio Antonio főkonzul.
Ezt követően az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesülettel közös koszorúzási ünnepségre került sor a Hermann Paulina-villánál, amely a forradalom menekültjeinek szolgált ideiglenes szállásul.
Az 1956-os forradalom következményeként mintegy 20 ezer fő Jugoszláviában kapott menedéket. A megtorlás elől menekülők, illetve a jobb életkörülményeket keresők egy részének az első állomása az eszéki Hermann Paulina-villa volt. Ma ezt egy emléktábla jelzi. A táblát Budapest és Eszék önkormányzata állíttatta 1998-ban.
Ünnepi műsor
Az ünnepi műsor az eszéki Horvát Nemzeti Színházban folytatódott, ahol De Blasio Antonio főkonzul ünnepi beszédében az 56-os események jelentőségét hangsúlyozta.
Többek között elmondta: 56 jelentősége soha nem volt kétséges, de az elmúlt hat évtizedben csak erősödött. Bebizonyosodott, hogy hazugságra semmilyen politikai rendszer nem épülhet, és semmilyen politikus nem építhet.
– Köszönet és hála 56 igaz hőseinek, az októberi ifjaknak, az utca emberének, hősiességükért, hazaszeretetükért, tiszta, áldozatos küzdelméért. Ők a mi hőseink, akikre nap mint nap felnézhetünk, hiszen példaképek nélkül nincs jövőnk – mondta a főkonzul. Hozzátette: a magyar forradalom túlnőtt eredeti keretein és meghatározó európai eseménnyé vált. 56 szellemi örökségére épültek a későbbi közép-kelet-európai megmozdulások, a berlini sztrájkok és tüntetések, a prágai tavasz, a lengyel Szolidaritás mozgalom és a balti államok függetlenségi küzdelme. Beszédét azzal fejezte be, hogy „a szabadságot ma is, holnap is, mindennap meg kell védeni. Szerencsére manapság már döntően nem fegyverrel, hanem okosan érvelve, közéleti, politikai, kulturális eszközökkel, és ebben a munkában minden magyarra szükség van.”
Az ünnepi alkalom kapcsán Dražen Kušen, az Eszéki Állami Levéltár megbízott igazgatója átadta a főkonzulátusnak azoknak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos dokumentumoknak a másolatát, amelyeket az eszéki levéltárban őriznek.
Bethlen János magyar televíziós műsorvezető egy személyes élményét osztotta meg a közönséggel.
Ezt követően De Blasio Antonio Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést adott át Jakumetović Rozáliának, a Vukovári Magyarok Egyesülete elnökének. Majd Andócsi János történelemtanár beszélgetett Tripolszki Mártával és Micheli Józseffel, akik 56-os élményeiket osztották meg a közönséggel.
Az ünnepségen átadták a térség magyar iskoláiban az 56-os forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett vetélkedőn a legjobb eredményt elért általános és középiskolás diákoknak a díjakat.
A megemlékezést a Pannon Filharmonikusok előadása zárta, akik az ’56-os Emlékbizottság által rendezett ünnepi hangversenysorozat részeként koncerteztek Eszéken.
