Méhészet a „hobbi” és a „gazdasági” kategória között

0
63

Đurin Vinko hobbiból és a méhek iránti szeretetből kezdett méhészettel foglalkozni. Feleségével, Mariannával ma száz kaptárt tartanak, ami már nem tartozik a „hobbi” kategóriába, ahhoz viszont kevés, hogy meg lehessen élni belőle. A bellyei családi gazdaság nemrég csatlakozott a HMDK Gazdaköréhez azzal a céllal, hogy bővítsék kapcsolataikat.

Đurinék éves szinten, az időjárási viszonyoktól függően 1200-2000 kg mézet termelnek többféle növényből: virág-, akác-, repce-, napraforgó-, hárs-, illetve néha erdei és gesztenyeméz is szerepel kínálatukban. Ez utóbbiért Petrinja környékére kell utazniuk, ahol jelentősebb mértékben fordul elő gesztenyeerdő. Mézen kívül másfajta termékeket is előállítanak, például virágport, amely egyfajta, vitaminokban gazdag szupertáplálék, sokoldalú az egészségügyi hatása.

Vinko elmondta, méheik jelenleg az olajrepcéből gyűjtenek. Még nem lehet tudni, mennyi méz származik majd belőle. Egyelőre megfelelőek a körülmények, de az esetleges esőzés és lehűlés változtathat a helyzeten. A napi hozamból a kinyerhető, átlagos méztermés 0,5 és 1 kiló körül mozog.

Alacsony a méz ára

Đurinék a termékeiket otthon igyekeznek pénzzé tenni, ami nem könnyű feladat. A gondot Vinko szerint a nagyfelvásárlók jelentik, akik leverik a termék árát.

Az árakat nagyban befolyásolja az export, ami pedig a világpiactól függ, amelyet uralnak a nem természetes mézek. A hamisított méz gyakran kelendőbb, mert a vásárlók az árat részesítik előnyben a minőséggel szemben.

A hamisított méz többek között Kínából érkezik, melynek esetében a problémát az jelenti, hogy gyakran nem várják meg a méz beérését, ami annak nedvességtartalmát kedvezőtlenül befolyásolja, és a jótékony hatású anyagok sem kerülnek így bele.

Vinko elmondta, a valódi és „hamis“ méz között speciális vizsgálattal lehet különbséget tenni. Az ő termékük ellenőrizve van és rendelkezik a horvát méhtermék-védjeggyel, amely garantálja a minőséget.

A méhek iránti szeretetből kezdett a tevékenységbe

Kérdésemre, meg lehet-e élni ma a méhészetből Horvátországban, elmondta, ehhez legalább 300 kaptárra volna szükség.

– Elsősorban nem gazdasági céllal kezdtem méhészkedni, hanem hobbiból és a méhek iránti szeretetből. Ehhez képest most száz kaptárunk van, ami már túlnőtt a hobbiszinten, de még nem éri el a „gazdasági“ kategóriát, valahol a kettő között helyezkedünk el – mondta el lapunknak a bellyei méhész.

Đurin Marianna és férje, Vinko

A méhpusztuláshoz hozzájárul az egyes növényvédő szerek használata

A mezőgazdasági ágazat legnagyobb problémáját a méhpusztulás jelenti. A drasztikus egyedszámcsökkenés globális probléma, melynek több oka is van: a Greenpeace szerint a méhek immunrendszere évek óta folyamatosan gyengül, a beporzó rovarok napi szinten ki vannak téve a különböző gyomirtó, gombaölő és rovarirtó szereknek.

Ezzel a problémával kapcsolatban Vinko is kifejtette véleményét. Ő is úgy gondolja, hozzájárul a méhhulláshoz bizonyos növényvédő szerek alkalmazása a mezőgazdaságban.

– Nekünk is volt veszteségünk, de nem olyan jelentős, ugyanis a környékünkön előre figyelmeztetnek a gazdák permetezés előtt, így elzártuk a méheket arra az időre. Viszont akár hét kilométerre is elrepülnek, s a gondot az jelenti, hogy nem figyelmeztet mindenki a növényvédelmi beavatkozásra – tudtuk meg Vinkotól, aki hozzátette, egyelőre nincs okuk panaszra.

Csatlakoztak a Gazdakörhöz

Felesége, Marianna lapunknak nyilatkozva elmondta, családi gazdaságukkal nemrég csatlakoztak a HMDK Gazdaköréhez, elsősorban azzal a céllal, hogy bővítsék kapcsolataikat, ezáltal még több tapasztalatot cserélhessenek a méhészet témakörében.