„A bírálatok nagy része vagy politikailag motivált (…), vagy nem pártatlan és nem a tényeken, hanem általánosításokon és spekuláción alapul” – olvasható a levélben.
Noha Magyarország demokrácia, a NATO tagja és az Egyesült Államok fontos szövetségese, az utóbbi időben durva és gyakran méltánytalan bírálatok érték mind az Egyesült Államokban, mind máshol külföldön – hangoztatta az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) a héten Magyarországra és Szlovákiába látogató amerikai kongresszusi küldöttség tagjaihoz intézett levelében.
Koszorús Ferenc, a szövetség elnöke és Paul Kamenar, a szervezet külügyi bizottságának tagja a múlt héten szóban is tájékoztatta és háttéranyagokkal látta el Brian Wankot, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága európai és eurázsiai albizottságának munkatársát.
Az albizottság küldöttsége Dan Burton, a testület republikánus elnöke és Gregory W. Meeks, annak rangidős demokrata tagja vezetésével a héten tesz látogatást Brüsszelben, Budapesten és Pozsonyban.
Az AMSZ levelében rámutatott: nem azért fordult a testülethez, mert úgy gondolja, hogy nem lehetne lépéseket tenni a demokrácia erősítése érdekében, vagy hogy nem történtek volna hibák. „Inkább úgy véli, hogy a bírálatok nagy része vagy politikailag motivált (az ellenzék által inspirált), vagy nem pártatlan és nem a tényeken, hanem általánosításokon és spekuláción alapul” – olvasható a levélben.
Az amerikai magyarok ernyőszervezete felhívta az albizottság tagjainak figyelmét: az egyháztörvényt például túlságosan korlátozó mivolta miatt bírálják, holott az Alkotmánybíróság decemberben egyes részeit érvénytelenítette, és a jogszabályban újabb egyházak elismerésére készülnek. Emlékeztetett rá: az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadsággal kapcsolatos jelentése Ausztriával szemben is kifogást emelt, amiért csak 14 egyházat ismert el hivatalosan, de nem állította azt, hogy a demokrácia ott vagy bármely más európai országban veszélyben lenne.
Az AMSZ rámutatott arra is, hogy Szlovákiában több törvény és intézkedés diszkriminatív a magyar kisebbség tagjaival szemben. Ezek között sorolta fel a kettős állampolgárságot büntető törvényt, a „zsarnoki” nyelvtörvényt, a Benes-dekrétumok érvényben tartását, valamint azt, hogy Pozsony megtagadja Esterházy János rehabilitálását, aki a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül szavazott a zsidók deportálása ellen.
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Az AMSZ idén februári állásfoglalásában a Magyarország elleni „érdemtelen” és „politikailag motiváltnak tűnő” bírálatok „lavinájával” szemben a magyar demokrácia helyzetének objektív és részrehajlás nélküli megítélését sürgette.
Az amerikai magyarság másik ernyőszervezete, az Amerikai Magyar Koalíció (AMK) a hétvégén nyilatkozatban szólította fel „Magyarország igaz barátait”, hogy tompítsák az ország bírálatát, adjanak esélyt számára a gazdaság rendbetételéhez és ahhoz, hogy továbbra is a transzatlanti szövetség és az Európai Unió hasznos tagjaként működhessen.
