Kovačević Valéria huszonhárom éve él Korčula szigetén. Idegenvezetőként szívesen kalauzolja a magyar turistákat, akiknek sokat tud mesélni a dél-dalmát szigetvilágról. Korčula, a Pelješac-félsziget, Mljet szigete rendkívül gazdag természeti, történelmi és kulturális látnivalókban, amelyeket nem érdemes kihagyni, ha arrafelé visz az utunk.
Valériával a Facebookon vettem fel a kapcsolatot, sok turistacsalogató érdekességet oszt meg a „Szeretem Korcsulát” nevű oldalon, de az aktuális kirándulásokról is itt szerezhetnek tudomást az érdeklődők.
– Vajdasági származású vagyok, 1998-ban, a háború elől menekültünk Korčula szigetére, ahova már családi szálak is fűztek, anyósom ugyanis idevalósi. Az első tervünk az volt, hogy ideiglenesen telepedünk le itt, de a dél-dalmát szigetvilág gyorsan a szívünkbe lopta magát, így ez lett végleges otthonunk – nyilatkozta lapunknak Valéria.
Szakmáját tekintve közgazdász, többek között pénzügyi igazgatóként is dolgozott korábban. A vállalkozói szellemet a szigetre is magával hozta, gyorsan keresni kezdte, miből élhetne meg hosszú távon.
A turistakísérői tevékenységre jó lehetőségként tekintett
– Láttam, hogy a szigeten nincs magyar idegenvezető, igény viszont lett volna rá, ezért ezen a területen kezdtem képezni magam. Elvégeztem a turistakísérői tanfolyamot, amellyel Dubrovnik-Neretva megyében dolgozhatom, de azóta folyamatosan olvasok szakkönyveket, fejlesztem magam, és szemináriumokon is részt veszek – tudtuk meg Valériától.
Hozzátette, nem csak „egy lábon áll”, a turistakísérés és kirándulásszervezés mellett bírósági tolmácsként, ingatlanközvetítő ügynökként is dolgozik, sőt a járványhelyzetben tapasztalható turistaforgalom-csökkenés miatt értékesítői munkát is vállalt az egyik cipőboltban.
Az ingatlanközvetítői tevékenysége során (is) sok külföldivel ismerkedett meg, akik hozzá hasonlóan állandó „szigetlakókká” váltak a napsütés és a paradicsomi miliő hatására. A velük való kapcsolattartás céljából nemzetközi klubot alapítottak, melynek jelenleg 65 tagja van 16 országból.
Ami még az idegenforgalomban való aktivitást illeti, Valéria férje is a szakmában tevékenykedik a De Canavellis étterem séfjeként, fiuk, Iván pedig jelenleg jogot tanul Splitben, de nyaranta ő is a turizmusban vállal munkát. Megkértem Valériát, meséljen a szigetvilág látnivalóiról.
Korčula az Adria legzöldebb szigetei közé tartozik
– Azt minden látogatónak elmondom, hogy Korčula az egyik legzöldebb sziget az Adrián, rendkívül gazdag fenyőerdőkben és olajfaligetekben. Partvonalai meghaladják a 200 kilométert, egyediek az öblei, isteni és öko a gasztronómiája, ezenkívül a borait sem érdemes kihagyni. A strandok nem fizetősek, mindenki találhat magának megfelelőt, vannak homokosak, aprókavicsosak és sziklásak is. Szívesen visszajönnek ide a világ minden tájáról – mondja. – A hidegen préselt eljárással készült olívaolaj EU-szabadalommal rendelkezik, és érdemes megkóstolni a helyi gyógynövényekből készült pálinkákat és teákat is. Ezek elkészítéséről is sokat mesélhetnék, ugyanis helyi asszonyoktól gyűjtöm az információkat, amikor épp nincs turistaszezon – állítja Valéria, hozzátéve, a vidék ökogasztronómiájának színvonaláról árulkodik a helyi lakosok magas átlagéletkora is.
– Nem érdemes kihagyni a helyi borászatokat sem – folytatja –, számos olyan fajta található itt, ami egyedül erre a vidékre jellemző. A Pelješac-félszigeten a Dingač meredek lejtőinek hármas tükröződése adja a Mali Plavac fajta szőlő különleges és egyedi zamatát a belőle készült borban.
Hajókirándulást is szerveznek, többek között Mljet szigetére, melynek egyharmada nemzeti park. Vrnik szigete a kőfejtőjéről ismert, ahonnét a világ számos pontjára szállították a hatalmas, megmunkált kőtáblákat, hogy felhasználják az építkezéseknél. Az itteni követ használták például a washingtoni Fehér Ház és a magyar parlament építéséhez is. Korčula szigetén az idegenforgalom mellett fejlett a hajóipar is, ami a ’70-es években élte virágkorát.
Marco Polo otthona, Szabó Lőrinc ihletője…
Azok számára is sok érdekességet rejt a vidék, akik inkább a történelem iránt érdeklődnek. Ilyen látnivaló a korčulai statútum, ami 1214-es keltezésével az orosz pravda után a legrégebbi szláv alkotmánytörvény. A Korčula keleti végében fekvő Lumbarda városában három évvel ezelőtt egy 2300 éves kőtábla hiányzó darabja került elő, ami egyben a legrégibb kőbe vésett dokumentum az Adrián lévő görög törzsek földosztásáról.
További érdekesség, hogy Marco Polo állítólagos családi háza is Korčulán található, a sziget ugyanis akkoriban Velencéhez tartozott.
Magyar vonatkozása is van Korčulának – Szabó Lőrinc itt írta a Beszélgetés a tengerrel című költeményét, amelynek emlékére emléktáblát állíttattak a korčulai Révkapitányságnál, fejlesztve ezzel a két ország kulturális kapcsolatát.
A környéknek a felsoroltakon kívül még számtalan látnivalója van, cikkünkben csupán töredékének jutott hely, Valéria viszont szívesen bemutatja, mindenki – kisebb társaságok, nagyobb csoportok – rendelkezésére áll, akiknek igényre szabott szállást és programot szervez szinte egész évben, Korčulán ugyanis még októberben is szép, napos az idő.
