A kismamák nagyon kis hányada fagyasztatja le a köldökzsinórvérét gyermeke számára génbankokban, így az életet menthető anyag nagy része biológiai hulladékként veszendőbe megy.
Az őssejtek olyan speciális sejtek, melyek osztódásra, önmaguk megújítására képesek. Át tudnak alakulni más, egyedi funkciót betöltő sejtekké, pótolva így akár az elpusztult sejteket, szöveteket.
A köldökzsinórvérből nyert őssejtek ma már nem a jövő tudományához, hanem a jelen gyakorlati orvoslásához tartoznak. Az első ilyen őssejt beültetését 1988-ban, Franciaországban végezték el – azóta világszerte több mint 20 ezer hasonló transzplantációra került sor a legkülönbözőbb betegségek gyógyítása céljából.
A köldökzsinórvér őssejtjeit ma már rutinszerűen használják rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi és autoimmun betegségek gyógyítására, sőt, biztató eredménnyel alkalmaztak már őssejteket szívinfarktuson átesett betegeknél is. A köldökzsinór-őssejteket szigorú laboratóriumi körülmények között nem csak tárolni, de szaporítani is lehet, így akár kis mennyiségű minta is lehetőséget nyújt a betegség kielégítő kezelésére.
Az őssejtbankok kiemelt szerepet töltenek be a gyógyítás folyamatában: lehetővé teszik az őssejtek megőrzését és későbbi felhasználását, ami életet menthet!
Horvátországban 2007-ben hozták létre az őssejtbankot.
Őssejtek legegyszerűbben – gyakorlatilag fájdalom- és kockázatmentesen – a gyermek születésekor, a köldökzsinórvérből nyerhetők, hiszen a méhlepény nagy számban tartalmazza ezeket a speciális sejteket.
Az eszéki Giber Opačak Liliana két hete szülte meg kisfiát, Renét. Lilianáék is tervezték a köldökzsinórvért levetetni, de mivel tíz nappal korábban hozta világra a babát, nem jutott ideje az ehhez szükséges papírmunkát elvégezni.
– Nagyon sajnálom, hogy így alakult. Ezzel a lehetőséggel igenis élni kellene, hiszen az értékes köldökvérrel egy esetleges betegségnél saját gyerekünket és másokat is megmenthetünk. A következő terhességemnél biztosan időben elintézem majd a formaságokat – mondja a fiatal anyuka.
Ezzel kapcsolatban több kismamát is megkérdeztem, akik azt mondják, hogy sajnos csak utólag hallottak a lehetőségről. Sokan azzal sem voltak tisztában, hogy maga az eljárás tulajdonképpen nem számít különleges beavatkozásnak. Mindannyian azt mondták, hogy hiányzik a kellő tájékoztatás.
A tudomány óriási kapacitásokat fordít az őssejtkutatásra, ezért nem kizárt, hogy egyes betegségek esetében valóban az elraktározott köldökzsinórvér hozza meg a gyógyulást. A kutatások mellett viszont a tájékoztatásnak is nagyobb figyelmet kellene szentelni, hogy minél többen tisztában legyenek az eljárással és a lehetőségekkel.
|
Annak a kismamának, aki őssejttárolásra vonatkozó terveket fontolgat, tudnia kell, hogy a sejtek levétele nem befolyásolja a szülés menetét. Sem a kismamának, sem az újszülöttnek nem okoz kellemetlenségeket. A köldökzsinór eleve a kukában landolna, amiért egyébként kár, hiszen az lenne a legjobb, ha minél több esetben történne meg a levétel, és idővel olyan rendszer alakulhatna ki, mint a vérkészletek esetében. A tárolásra és a vér levételére vonatkozó szerződést a bankkal a terhesség ideje alatt kell időben megkötni. Horvátországban egy őssejtbank létezik, méghozzá Zágrábban, amely kilenc transzfúziós központtal működik együtt, ezek az eszéki, bródi, rijekai, pulai, spliti, zadari, varasdi, dubrovniki és természetesen a zágrábi. A közösségi őssejtbankba adományozott köldökvért bármely olyan betegnél „bevethetik”, aki transzplantációs kezelésre szorul. Ha ezt a vért a család úgy adományozza, akkor nincs semmilyen költség. Abban az esetben viszont, ha úgy döntenek, hogy ún. magánbankban szeretnék a vért tároltatni, amelyet csak a saját családtagok kezelésére lehetne használni, már elég sokat kell fizetni. Ezekről a lehetőségekről a www.kbc-zagreb.hr internetes oldalon olvashatnak bővebb információt. |
{fcomments}
