Kiskőszeg (Batina), mint ahogy azt az ott talált történelmi leletek is bizonyítják, már ősidők óta fontos szerepet töltött be a Duna ezen szakaszának ellenőrzésében, valamint a folyami áruszállításban, kereskedelemben, azonban az utóbbi két évtizedben a falu ezen szerepe lassan megszűnt.
A Duna Európa második legnagyobb folyója, ebből kifolyólag hajózási, illetve áruszállítási szempontból jelentős tényező. Vizén nap mint nap több százezer tonna áru jut célba, a folyam menti festői tájaknak, városoknak köszönhetően pedig jelentős idegenforgalom alakult ki. A kiskőszegiek e tekintetben sokat várnak az új kikötőtől, amelynek révén nem csupán a település, de az egész Drávaszög turizmusa is újabb lendületet kaphat.
A virágkor
A második világháború után Kiskőszegen jelentős fejlődés vette kezdetét, ugyanis a falu központjában volt a kompkikötő, ami a térség egyetlen folyami átkelőjének számított. Az átkelni vágyók „betévedtek” a faluba, és ha már ott voltak, gyakran a helyi csárdába is. A Duna túloldalán lévő folyami vámellenőrzőpontnak köszönhetően a messziről érkező hajók legénysége is gyakran időzött a településen. A hajók jelentős szerepet játszottak a falusiak életében is, ugyanis gyakran volt szükség pluszmunkaerőre: számos kiskőszegi, illetve vörösmarti munkás ember annak idején úgy kereste a kenyerét, hogy kubikosként talicskázta a homokot a Szúnyog csárdánál a hajókba. Gyakran több napig is eltartott, amíg megraktak egy-egy hajót homokkal – ezt nagyapámtól, Hordósi Sándortól tudom, aki annak idején szintén kubikosként kezdte a pályafutását, majd lassan előrelépegetve a ranglétrán, a kapitányi rangig jutott. Erre úgy kerülhetett sor, hogy olykor magukkal vitték a dunai matrózok más helyekre is a kemény fizikai munkát vállalókat, akik nem tétlenkedtek az út során sem, és közülük az ügyesebbek állandó szolgálatba kerülhettek, akik aztán idővel sokra vihették. Az érem másik oldala, hogy a hajósélet rengeteg lemondással járt, hiszen gyakran hónapokig voltak távol családjaiktól, barátaiktól.
A folyóvizek partjára épült települések lakosságának az életében jelentős szerepet töltött be a halászat is. Annak idején Kiskőszegen is sok volt a halász, hiszen akkoriban volt még mit kifogni, és a törvények sem szabályozták ennyire ezt a gazdasági ágazatot.
Hanyatlás és új lehetőségek
Kiskőszeg alkonya a kilencvenes évek elején kezdődött, ugyanis az egykori átkelőhely az újonnan létrejött állam peremére került, és határközség lett, méghozzá egy olyan országgal, amellyel szinte megszűntek a gazdasági kapcsolatok. Ez a falu hanyatlásához vezetett, a hajósok nem jöttek többet Kiskőszegre, ugyanis ehhez át kellett volna lépniük a határt, valamint a nagy hajózási vállalatok is többnyire Szerbiában maradtak. A falu szerepét ennek köszönhetően lassan a túloldalon, a Vajdaságban fekvő Bezdán vette át.
Az új kikötő megépülése talán ismét fellendítheti a folyóparti település fejlődését, de véleményem szerint ez önmagában nem lesz elég a falu újbóli felvirágoztatásához. A helység igazi motorja egy folyami teherkikötő lenne, aminek a működéséhez ma már hiányozna többek között az olyan alapvető infrastrukturális tényező, mint amilyen a vasút.
{fcomments}
