A Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében a hét elején került sor a sorrendben második Kárpát-medencei Gazdasági Kiállításra és Konferenciára Budapesten, a Várkert Bazárban. A mostani kétnapos konferencia a valaha volt legnagyobb gazdasági esemény, amely az egész Kárpát-medencét felöleli, a rendezvényen a horvátországi magyarság is képviseltette magát.
– A konferenciára idén 400 kiállító és 1500 résztvevő fogadta el a meghívásunkat – mondta az esemény megnyitóján Oláh Zsanett, a Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.
A kormány célja, hogy a Kárpát-medencében olyan gazdasági tér alakuljon ki a befektetések és üzleti kapcsolatok erősítése révén, amely belátható időn belül eléri a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kárpát-medencei Gazdasági Konferencián és Kiállításon hétfőn.
– A Magyar Nemzeti Kereskedőház fontos szerepet tölt be ebben a munkában a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésével és a Magyarország és a közép-európai régió országai közötti együttműködés ösztönzésével – húzta alá Varga Mihály.
A 2010 óta eltelt időszak egyik legfontosabb eredménye a nemzeti összetartozás megerősítése volt: közjogi, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt. Ezen területek közül is kiemelkedik a külhoni magyar közösségek körében indított gazdaságfejlesztési programok sikeressége.
Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes egyebek mellett arról szólt, hogy az elmúlt kétszer négy év alatt nemcsak országuk lett a magyaroknak, hanem nemzetük is.
– A nemzetpolitikában végbement változások elemi jelentőségűek. Sikerült összevarrnunk az elszakadt szálakat. Ilyen például a kedvezményes honosítás – fogalmazott Magyar Levente.
A magyar megmaradás fundamentuma, hogy nemcsak az anyaországi magyarságot kell megőrizni, hanem a Kárpát-medencei magyarságot, a világ magyarságát is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Azt is mondta, hogy ha bármely nemzetrész, például az erdélyi vagy a muraközi eltűnne, esetleg a diaszpóra magyarsága megroppanna, akkor az egyetemes magyarság lenne csonkább, és a magyar nemzet léte is veszélyeztetettebbé válna.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Határtalanul a Kárpát-medencében című előadásában Szabó Dezső szellemében kiemelte: minden magyar felelős minden magyarért. A korábbi és a mostani időszak határon túli magyarokra irányuló politikája közötti különbség az, hogy míg az előző szemlélet szerint a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány kimondja, hogy felelősséget visel – hangoztatta.
A kétnapos Kárpát-medencei rendezvény első napján külön gazdasági tanácskozást is tartottak a határon túli magyar politikai vezetők közreműködésével. A munkában részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és dr. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (Felvidék) elnöke.
Jankovics Róbert a HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósulásáról és eredményeiről beszélt, Jakab Sándor, a HMDK tiszteletbeli elnöke pedig a gálavacsorán vett részt.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház eszéki irodájának köszönhetően az eseményen horvátországi magyar vállalkozások, borászatok is bemutatkozási lehetőséget kaptak.
