A gabonavetések jól viselik a mostani hideg időjárást, a vastag hótakaró kifejezetten jót tesz nekik, gond csak akkor lenne, ha a hó hirtelen olvadni kezdene – mondja Kismartin Zoltán agrármérnök.
A csapadékhiány, majd a rágcsálók tettek kárt az őszi vetésekben, a mostani hótakaró viszont áldás a gabonaföldeknek.
– A tavalyi aszályos időszakban minden nedvesség kiürült a földből, az átlagos évi 600 mm helyett 260 milliméternyi esett. Az előtte való évben pedig 1100 mm-nyi hullott. Jókor jött a hótakaró, mert a gabonának igencsak szüksége volt nedvességre. A hosszú ideig meglevő hótakaró miatt viszont hópenész is megjelenhet, ezenkívül a vastag hóréteg a növény kipállását is okozhatja, a hóréteg ugyanis elzárja a légcserét és a növény oxigénhiányba, illetve szén-dioxid-mérgezésben elpusztulhat. Gondot okozhat a hirtelen felmelegedés is – mondja Kismartin Zoltán agrármérnök.
Tiltakoznak a termelők
A kemény hideg és a havazás sem akadályozta meg a termelőket abban, hogy a közutakra vonuljanak, ily módon tiltakozva az elmaradt mezőgazdasági támogatások miatt. Hogy ennek köszönhető-e, nem tudni, de Milanović kormányfő a napokban azt nyilatkozta, hogy törvényi kötelezettségeinek a kormány eleget fog tenni, és kifizetik a 2011-es állami támogatásokat a mezőgazdászoknak. Azt is hozzátette, hogy miközben sok állami támogatást kifizetnek, a gazdák mégsem termelnek eleget. Ezért a jövőben szeretnének „rendet tenni” az állami támogatások körül is.
A követendő példa
Kismartin Zoltán munkája révén több eu-s ország gazdaságát megismerhette. Követendő példának a francia mezőgazdaságot tartja, ahol egy-egy termelő 250 hektáron dolgozik, de előfordul, hogy már ez a terület is kicsinek bizonyul. Függetlenül attól, hogy mit termelnek, 200 eurós állami támogatást kapnak hektáronként. Jól működő tanácsadórendszert építettek ki, így pl. az a gazda, amelynél ők jártak, megmutatta azt is, hogy e-mail-en folyamatosan kapja az utasítást tanácsadójától. Minden elvégzett munkát dokumentálnak, így minden nyomon követhető.
