2011 a megújulás éve lesz – mondta tegnap az Új Széchenyi-terv bemutatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: ez az év és ennek az évnek a történései fogják meghatározni a következő tíz évünket is. Orbán kijelentette: noha a politikában konfliktusokat kell felvállalni, és vannak harcok, amiket legalább egyszer meg kell vívni, van azért barátságos és emberies arca is a közéletnek. A kormányfő szerint az Új Széchenyi-terv ilyen, „ezért is nem a gróf zord arca köszönt ránk a programot bemutató hivatalos prospektusról”.
Tíz évvel ezelőtt indult a Széchenyi-terv, a rendszerváltozás utáni Magyarország legsikeresebb programja, melyet nemzetközi elismerés övezett. Ezen az évfordulón indul útjára az Új Széchenyi-terv.
„Magyarország egy éve a szakadék szélén táncolt, az IMF lélegeztetőgépe tartotta életben. Fél év alatt sikerült stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, létrehoztuk a legalacsonyabb kulccsal működő arányos adórendszert. Visszaadtuk az édesanyáknak a hároméves gyest. Bevezettük a kettős állampolgárságot. Az ország történetének legnagyobb ipari katasztrófáját kezeltük. Az állam pazarló költekezését megzaboláztuk. Bebizonyítottuk, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, ideje komolyan venni a demokráciát” – sorolta a kormány eddig elért eredményeit a miniszterelnök.
„Megmentettük a nyugdíjrendszert, ezzel pedig sikerült elkerülnünk, hogy Ukrajna nyomába lépjünk” – mondta bizakodva Orbán Viktor, majd hozzáfűzte, „a mai napon útjára indítjuk azt, ami megváltást jelenthet az elmúlt 8 év súlyos gondjait követően”. A kezében tartott pályázati kézikönyvvel kapcsolatban örömét fejezte ki, úgy vélte, „értelmes kérdésekre találhat választ benne a pályázó. Vannak olyan pályázatok, melyek már a jövő héten elkezdődnek, akadnak olyanok, melyek később. A lényeg az, hogy mi nemcsak beszéltünk, hanem el is indítottuk az Új Széchenyi-tervet.”
A miniszterelnök kitért a Magyarországgal szemben a nemzetközi sajtóban megjelenő kritikákra is, „ahol komoly vezetők magyarázzák, mit miért nem lehet megtenni. Mi eközben megújítottuk, felzárkóztattuk az országot.”
A kormányfő elismerte, Magyarország nem költhet annyit, amennyit eddig költött, de a megkezdett reform nem megszorítás, hanem ésszerű újjászervezés, amely bevételnövekedéshez és az államadósság csökkentéséhez vezet majd. Úgy vélekedett, Magyarország más utat is választhat, mint a mostani, „hiszen más alternatíva mindig létezik”, azonban ez a múlt visszatéréséhez, a gazdaság visszaeséséhez és elszegényedéshez vezetne.
Egy nemzedéknek csak egyszer van lehetősége az ország átszervezésére. A ma aktívaknak ez a lehetősége, azonban aktívnak lenni nem életkor, hanem szív kérdése. A hivatás abban áll, hogy át kell szervezni az országot, hogy nyugvópontra jusson és biztonsággal elrugaszkodhasson. Újjá kell szervezni a magyar gazdaságot, erős magyar lábakon álló gazdaságra van szükség, hogy többé ne történhessen meg az, hogy egy kívülről jövő válság hatására összeroskadunk. Az Új Széchenyi-terv ezért aktívan része annak a célkitűzésnek, mely 10 év alatt egymillió munkahelyet hoz létre.
Magyarország azért van rossz állapotban és azért rossz a hangulat, mert hazánkban 55 százalékos az aktív korúak foglalkoztatottsága. Először a 65 százalékos uniós átlagot kell elérnünk, majd meghaladnunk. Ha ez sikerül, akkor a világ olyan pontjaival is fel tudjuk venni a versenyt, mint Kína és Brazília, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt.
Az előttünk álló strukturális reformok célja, hogy mindenkit meghívjon a munka világába, és hogy világossá tegyük, nem lehet elbújni a munka elől és arra várni, hogy az állam a mások által befizetett adóból biztosítson szociális juttatásokat.
Minden embernek joga, hogy ha vannak céljai, akkor szorgalmas munkával elérhesse őket, ez nem könnyű, de az elmúlt 9 hónap munkája elég okot ad a reményre és a büszkeségre” – mondta Orbán. A miniszterelnök hozzátette: „Lesznek kételkedők, ahogy az első Széchenyi-terv idején is voltak, de az idő mindig azokat igazolja, akik hisznek, dolgoznak és akarnak, a többieket megöli a tétlenség” – zárta beszédét a kormányfő.
