Mint minden baranyai étel, a halpaprikás is csak házi pirospaprikával az igazi, ezt vallja a laskói Munk Erik is, aki állandó résztvevője a vidék főzőversenyeinek, és dobogós helyezéseinek köszönhetően már több alkalommal bejutott az ország legjobb halpaprikásfőzőinek a döntőjébe is.
A vizekben gazdag Drávaszög egy-egy szeglete horgászparadicsomként ismert az itteni emberek körében, így nem kell azon sem csodálkozni, hogy a vidék egyik legjellegzetesebb étele a halpaprikás. Az étel népszerűségét mutatja az is, hogy szinte nincs is olyan baranyai település, ahol ne rendeznének halpaprikásfőző versenyt. A legnagyobb mind közül a pélmonostori, ahol olykor száz csapat is megmérkőzik a legjobb halfőző címéért. De hasonlóan nagy érdeklődés övezi a laskói őszi versenyt is, amelynek fő szervezője Munk Erik, aki a vidék településein rendezett főzőversenyek állandó résztvevője. 
A hét végén részt vett az ország legjobb halfőzőinek versenyén is, amelyre Eszéken került sor immár a 20. alkalommal. Ezúttal nem sikerült ugyan dobogós helyezést elérnie, de aki megkóstolta az ételét, attól csak elismerő szavakat kapott. Erik azt mondja, amióta főz, csakis a hagyományos alapanyagokra és ízekre esküszik, nem használ semmiféle ízfokozót, amit sajnos a versenyekről általában már nem lehet elmondani.
Amikor az ő „receptjét” kérdezzük, azt mondja, fontos a jó minőségű, friss hal, a hagyma minősége is mérvadó, és persze a legfontosabb a házi fűszerpaprika. Egyszerűnek tűnik, de pont ezért nem szabad hibázni, az arányokat kell tudni elsősorban. A jó halászlét nagy tűzön kell főzni, állandó forrásban kell lennie a lének, így az sem mindegy, hogy milyen edényben készül. Szerinte a jó bogrács a széles aljú, felfelé keskenyedő szájú.
Ezzel pedig nem árul el nagy titkot, mert szerinte a jó halpaprikásé az, hogy szeretni kell főzni, így ennek szellemében jár el a versenyeken és akkor is, amikor a családjának vagy a barátainak főz.
