A hetek óta tartó aszály következtében sok háztartásban elapadt a kút. Ilyenkor van szükség a kúttisztító munkájára. Az életveszélyes feladatra nem sokan vállalkoznak, a vörösmarti Mršić Jozo viszont sokéves tapasztalattal rendelkezik a kúttisztítás terén.
Mint minden kút, a kézzel ásott, gyűrűs kutak is időnként tisztításra szorulnak. Ezt a munkát ma is többnyire puszta emberi erővel végzik. A szakembert leeresztik a kútba segédmunkásai egy kézi csörlő segítségével, aki odalent az erre alkalmas eszközökkel megtisztítja a kút alját a leülepedett iszaptól és egyéb szeméttől, majd vödör segítségével a felszínre húzzák a hordalékot.
Falvainkban még mindig sok háztartásban nincs bevezetve a városi víz, a hosszantartó nyári aszály miatt pedig előfordul, hogy kiszárad a kút. Ilyenkor segíthet a kúttisztító, állítja vörösmarti riportalanyom, Mršić Jozo, aki nagy tapasztalattal rendelkezik e tevékenység terén.
– A legtöbb hagyományos kutat évtizedekkel ezelőtt ásták, és nem is pucolták már negyven-ötven éve. Az aszály miatt ezek száradnak ki legelőször. Meg kell őket tisztítani a lerakódott iszaptól és egyéb szennyeződéstől, szeméttől, ami az idők során belehullott – mondja Jozo, hangsúlyozva, nem is hinnénk, hogy mi mindent talál az ember egy kút fenekén.
– Ma már ezekből a kutakból is szivattyúval termelik ki a vizet, de valamikor úgy vödrözték. Sok öreg vödröt találtam már odalent, de többször előfordult az is, hogy a háborúból visszamaradt lövedékre, bombára bukkantam. Ezeket is én tettem óvatosan a vödörbe, s odafent már a hatóságok feleltek értük – mesélt élményeiről a vörösmarti kúttisztító.
Munkája eredményeképpen ismét van friss ivóvíz a kútban, ami szinte „életmentésnek” számít egy olyan háztartásban, ahol ez az egyetlen vízforrás. Jozo szakértelmét ezért megbecsülik, hívják is sokfelé szerte a Drávaszögben, sőt Eszéken és Vukováron is dolgozott már – utóbbi helyen mászott le élete legmélyebb, negyven méteres kútjába.
„A legkisebb hiba is könnyen a kútásó életébe kerülhet”
„A kútásáshoz nem kell diploma, de tudás és tapasztalat annál inkább, hiszen a legkisebb hiba is könnyen a kútásó életébe kerülhet. Kútásó csak egészséges, erős és bátor ember lehetett” – írja Reppmann Dékány Zsuzsanna a Mesterségek dicsérete című munkájában (Csúzai füzetek III.).
A falu egykori kútásóinak, kúttisztítóinak nevét is felsorolja, köztük szerepel Rózsa László, akivel személyes tapasztalatom is van a kúttisztítás terén.
Egyszer a Kováts család kútjának tisztítását vállalta, a munkában a család férfi tagjaival együtt én is részt vettem. A mi feladatunk volt, hogy a csörlőn keresztül leeresszük Laci bácsit a mélybe, majd az általa megtöltött vödröket sorra felhúzzuk. Mi is éreztük fentről felelősségünk súlyát, ugyanis ha ne adj’ isten, a vödröt vagy valamit beleejtünk, lábunkkal belerúgunk a kútba, az Laci bácsi életébe kerülhet. Bár Laci bácsinak a munkában nagy tapasztalata van, mégis előfordult, hogy figyelmeztetett bennünket odalentről: „Pista! Lehet, hogy a szőlőben te vagy a gazda, de itt én parancsolok!” – szólt fel, amikor hallotta, hogy túl hangosak vagyunk, s esetleg lankad a figyelmünk.
Riportalanyom, Jozo is megemlített egy szorult helyzetet, amikor egyik munkása egy szúnyog csípése miatt engedte el a csörlőt. Az volt a szerencse, hogy a másik segédnek sikerült elkapnia, és nem esett rá a vödör. Ilyen eset csak egyszer fordult elő.
Ma már nagy tapasztalattal rendelkezik a kúttisztítás terén, több mint húsz éve „űzi az ipart” vörösmarti munkásokból álló csapatával.
Az aszálynak, sajnos, még mindig nincs vége, kiszáradnak a kertek, csörög a kukorica és a napraforgó, és apadnak természetes vizeink. A kutak vízellátásán szerencsére lehet javítani, ha valaki tehát efféle gondoktól szenved, hívja Jozót (099-640-1299), ő majd megoldja a problémát.
