A mezőgazdaságban dolgozók már most munkához látnak, hogy megalapozzák a reményeik szerint sikeres évet. A gyümölcsészek fát metszenek és hamarosan permeteznek, a gabonatermesztők műtrágyáznak, azt követően pedig a boronálás következik.
A farsangolók februárban búcsúztatják a telet, a csillagászati tél végéig azonban még több mint egy hónapot várnunk kell, hiszen március 20-ra esik a tavaszi napéjegyenlőség.
A tavasz dátumhoz kötött, az időjárás viszont nem ilyen kiszámítható. Nem tudhatjuk pontosan, mikorra várható a felmelegedés, és hogy mikor kezd újjáéledni a természet.
Ezzel együtt a mezőgazdasági munkák időpontja sem naptárfüggő. Az idő enyhülésével beindul az élet a szántóföldeken, kertekben.
Felkészítették a gépeket a tavaszi munkákra
Karancson Szabóék a mezőgazdasági gépek ellenőrzésével indítottak, elvégzik az olajcserét és az apróbb hibák javítását. Ikerkereket szerelnek a traktorokra, hogy ne süppedjenek a puha földbe.
Ezen a héten kezdenek műtrágyázni, amit a boronálás követ majd. A cukorrépát valamikor márciusban kezdik vetni, ez persze az időjárástól függ, mondja ifjabb Szabó Sándor.
– Egyelőre nem tudjuk, hogy hatottak az eddigi vetésekre az év eleji hosszú, száraz fagyok. Az október elején elvetett árpával nem lesz gond, a búzavetést viszont hosszú esőzés hátráltatta, s a novemberben elvetett termésre lehet, hogy negatívan hatnak az idei nagy mínuszok – tudtuk meg Sanyitól.
Hasznos is volt a fagy
Hozzátette, a szántásoknak egyébként hasznos volt a fagy, aminek köszönhetően könnyebben lesz művelhető a talaj. Ellenkező esetben túl hantos lenne, a megmunkálás nagyobb üzemanyag-fogyasztással és több munkával járna.
A fagy – tette hozzá a karancsi gazda – más szempontból is hasznos a gabonatermésnek.
– Egy szemináriumon hallottam, hogy a rozsdabetegség spórái nem bírják a tartós, nagy fagyokat, így remélhetőleg idén ez a betegség nem fog kárt tenni a búzatermésben – mondta Sanyi.
Megjegyezte, ennek ellenére más betegségek ellen védekezni kell, hiszen az esős-párás meleg idő is növénybetegségeket hozhat magával.
Metszeni csak fagymentes napokon szabad
Dályhegyen Hodánék több mezőgazdasági kultúrával is foglalkoznak. Az ő családi gazdaságukban is elsősorban gabonát termesztenek, emellett gyümölcsöst és csemegeszőlőt művelnek, és állatot is tartanak.
Ami a gyümölcstermesztést illeti, valamivel több mint két hektáron termesztenek barackot és szilvát, kisebb területen szőlőt. A termést piacon értékesítik, illetve egy részét felvásárolóknak adják el.
Gazdaságukban mindig van tennivaló, hiszen nemcsak a jószággal van folyton munka, hanem a gyümölcsösben is: szinte egész télen metszenek.
– A metszést már november végén, december elején elkezdtük, és március végéig is eltarthat, de fontos, hogy csak fagymentes napokon végezzük ezt a munkát, különben a gyümölcsfa fagykárt szenvedhet – tudtuk meg Krisztiántól.
Metszés után a permetezés következik. Minden tizenkét napban szükséges permetezni, hogy megelőzzék a betegségeket. Később a gyümölcsritkítást kell elvégezniük, hogy javítsanak a termés minőségén.
Krisztián elmondta, tavaly jó volt a termés, az idei évvel kapcsolatban nem bocsátkozik korai jóslatokba, de bíznak benne, hogy ezúttal is elégedettek lesznek mennyiség és minőség szempontjából egyaránt, és lesz mit árusítaniuk a piacon.
