Szeptember 18-án a horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotását, Ivan Zajc háromfelvonásos operáját, a Zrínyi Miklóst mutatják be a Magyar Állami Operaházban. A horvát nemzeti operát az eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a magyar közönség, közel 250 vendégművész közreműködésével. Az opera a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmából, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566″ Emlékév részeként látható Budapesten, az előadás fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Kolinda Grabar-Kitarović, a Horvát Köztársaság elnöke.
A horvát nemzeti opera megteremtőjeként számon tartott Ivan Zajc történelmi operáját a zágrábi Horvát Nemzeti Színház első magyarországi vendégjátékának keretében 2000. szeptember 7-én játszották legutóbb a Magyar Állami Operaházban. Amint Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta: örömmel fogadták az újbóli megkeresést, hogy ebben az évtizedben is színpadra kerüljön Magyarországon a mű, ezúttal egy egészen másik verzióban. A horvát-magyar történelmi sorsközösségnek és barátságnak emléket állító operaelőadás, a Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) című opera most látható produkciója 2012 novemberében mutatkozott be Eszéken, Nina Kleflin rendezésében. „Azon túl, hogy Zrínyi alakja és története mindkét nép számára toposz, fontos gondolat, hogy a horvátoknak épp olyan elengedhetetlen emblematikus szerzőjük műveinek nemzetközi megismertetése és nevének Verdivel egy lapon említése, ahogyan nekünk Erkelé. Erre is alkalmat ad a 18-i előadás”- mondta a vendégjátékról Ókovács Szilveszter.
„A tizenötödiktől a tizennyolcadik századig a magyarok és a horvátok úgy voltak összenőve egymással, mint egy alma két fele” – idézte a gondolatot Kőnig Frigyes Várak és erődítmények a 16-18. századi Horvátországban és Dalmáciában című kötetéből Gordan Grlić Radman, Horvátország magyarországi nagykövete. A nagykövet elmondta, hogy az egész idei évet Zrínyi Miklósnak szentelték, aki személyében egyrészt a horvát-magyar kapcsolatok, másrészt a hűség, a hazaszeretet és a bátorság szimbóluma. A 2016-os Zrínyi Napok egyes rendezvényei három államfő – a magyar és a horvát köztársasági elnök mellett a török elnök – fővédnökségével valósulnak meg. Gordan Grlić Radman hangsúlyozta, hogy pillanatig sem érdemes azon vitatkozni, vajon Zrínyi Miklós inkább magyar vagy horvát-e, mert mindkettő, és mindaz, amit 450 éve képviselt, a 21. században, egy merőben más történelmi helyzetben is értéknek számít. A nagykövet azt is hozzáfűzte, hogy a Zrínyi Miklós című, három felvonásból álló tragédia a főhőstől és a történelmi üzenettől függetlenül, művészi szempontból is rendkívül értékes darab, amelyet élvezni fog a közönség. Hóvári János, a Zrínyi-emlékévet szervező emlékbizottság elnöke kiemelte, hogy egykor nem csupán államközösségben, hanem valódi sorsközösségben éltek együtt a magyarok és horvátok. „A szigetvári csata 300. évfordulóján, 1866-ban a Magyar Királyság egész területén megemlékeztek Zrínyi Miklósról és bajtársairól. Akkoriban a horvátok között kitört egy politikai vita arról, hogy a hadvezér ‘jó horvát’ volt-e, vagy szükségtelenül áldozta fel a horvát fiatalokat a magyar érdekek védelmében. Ehhez a vitához szólt hozzá Ivan Zajc az opera megírásával, egyszerre magyar és horvát hősként bemutatva Zrínyi Miklóst” – idézte fel a mű keletkezéstörténetét.
Ivan Zajc
A zeneszerzőt, az 1832-ben született Ivan Zajcot a horvát Verdinek is nevezik. Zajc Milánóban tanult, több éven át Bécsben alkotott, majd hazatérése után négy évtizeden át volt a horvát zenei élet meghatározó egyénisége. Munkássága új lendületet adott a horvát zenének, magasabb művészi szintre emelte azt. Közel ezer zeneműve közül a Zrínyi Miklós tekinthető igazi mesterművének.
Az opera ősbemutatóját 1876. november 4-én tartották Zágrábban, és a művet remekül fogadta mind a közönség, mind a kritika. Egyik legnépszerűbb részlete a „Harcba! Harcba!” (U boj, u boj!) kezdetű kórus, amelyet Zajc tíz évvel az opera megírása előtt komponált, és önálló kórusműként is bemutatott.
Az opera librettóját a horvát író és műfordító, Hugo Badalić írta, Theodor Körner német költő Zrínyi című 1812-es drámája alapján. Cselekménye az 1566-os szigetvári csata történetét dolgozza fel. Zrínyi Miklós horvát bán, az egyesített magyar és horvát seregek vezére utolsó hősies tettét hajtotta végre a túlerőben lévő török seregekkel szemben, amelyeket maga I. Szulejmán vezetett. Bár az erőd elesett, a védők súlyos veszteségeket okoztak a támadóknak: meghalt maga a szultán is, és emiatt a győztes török sereg nem tudott tovább menetelni a horvát-magyar határ mentén.
Ókovács Szilveszter az operát zeneileg is nagyon érdekesnek nevezte, hiszen a Zrínyi Miklósban a horvát dallamvilág beszüremlik a Verdi által teremtett keretek közé. Így a mű az akkori európai zenei irányzatokat a horvát dallamvilággal ötvöző, igazi olasz típusú romantikus opera, amelyben hangsúlyt kap a szemben álló keresztény és muzulmán világ zenei jellemzése is. Címszerepben Dalibor Hanzalek látható, akinek repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Szulejmán szerepét az európai színpadokon is ismert Berislav Puškarić alakítja. Az opera dirigense, Mladen Tutavac több mint két évtizede dolgozik a színház karmestereként. Horvát zeneművek mellett főként 19. századi operákat és oratóriumokat vezényel, de koncertkarmesterként is jelentős repertoárral rendelkezik.
Bár februártól zajlanak a Zrínyi-emlékévhez kapcsolódó programok Magyarországon, Horvátországban és Ausztriában is, szintén Zrínyi kirohanásának és Szulejmán szultán halálának pontos évfordulóján, szeptember 7-én és a környező napokban érte el a tetőpontját a rendezvénysorozat a Zrínyi Napok formájában. (origo)
