Móger László erdő- és vadőrként az eszéki erdészetnél dolgozik. Legfőbb feladata az erdő élővilágának gondozása, megőrzése. A Duna-Dráva menti erdőrészen tevékenykedik, amely mára népszerű vadászterületté vált az európai vadászturisták körében is.
Móger László a szlavóniai Almáson él, a Mária-kegyhelyéről híres, Duna menti kis településen. Az erdészet iránt már fiatal korában érdeklődni kezdett apja hatására, aki favágó volt. A középiskolát boltos szakképzőben kezdte, de a karlovaci erdészeti iskolában fejezte be tanulmányait, hogy a természet lehessen a munkahelye.
– 1987-ben fejeztem be az iskolát, utána rögtön munkába is álltam, akkoriban még keresettebb szakma volt az erdészet, mint manapság – mondja László.
Az eszéki erdészetnél kapott állást, és – leszámítva a háborús éveket (1991-97) – azóta is ott dolgozik.
Mint mondta, a munkahelyén sohasem unatkozik, beszélgetésünkkor is volt teendője bőven: nyolc szezonmunkást is irányított, akiket a fiatal nyárfák gondozásával bíztak meg, ki kellett szolgálnia azokat, akik tűzifának valót érkeztek vásárolni, s az ezzel járó papírmunka is az ő feladata.
– Hivatalosan erdő- és vadőr vagyok, valamint munkavezető. Részt veszek a faültetéstől a vágásig minden munkában, vezetem a vadászcsoportokat, és ez csak néhány feladatom a sok közül – tudtuk meg az almási erdésztől, akinek a Dráva és a Duna menti terület tartozik a felügyelete alá, hivatalosan kb. 1800 hektár, de valójában ennél jóval nagyobb terepen tevékenykedik.
Sok külföldi vadászvendéget fogadnak
Sokakban talán negatív kép él a vadászokról, akik „sportból” kilövik a vadakat, de egy hivatásos vadász tevékenységének csak a töredékét képezi a vadászat. Kijár az erdőbe, takarmányt hord az állatoknak, feltérképezi a vadállományt, vezeti a vendégvadászokat, és csak indokolt esetben lő ki egy-egy példányt, hogy szelektálja az állományt, s ezáltal javítson a minőségén.
– A területünkön jól működik a vadgazdálkodás, amit szép eredmények is bizonyítanak – közölte Móger.
Eredményeken azt értette, hogy területükön 2010 óta jelentősen megszaporodott az érmes vadak száma, amit hosszadalmas munkával sikerült elérniük, hiszen egy szarvasnak legalább tíz év kell ahhoz, hogy kifejlődjön.
Problémaként említette, hogy területük nincs elkerítve, és előfordul, hogy az elkóborolt állatok az orvvadászok áldozatául esnek. Ezzel hatalmas károk keletkezhetnek, hiszen egy aranyérmes szarvas több ezer eurót is ér, amit ha egy külföldi vadászvendég fizet ki a vadgazdaságnak, abból fedezhetik az erdészet költségeit.
A Duna-Dráva menti erdőrész népszerű vadászterületnek számít, egész Európából érkeznek ide vadászturisták. Németek, franciák, svájciak, de voltak magyarországi vendégeik is. Móger megjegyezte, még szerencse, hogy a horvát és a magyar mellett beszél kicsit németül is, mivel három évig Németországban is dolgozott. Azt is megemlítette, a vezetőség örül a nyelvtudásának, viszont nem becsüli meg kellőképpen.
– Szép foglalkozás az erdészet, de sajnos már ebben a szakmában sem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene. Az egyik gond, hogy nem akarnak munkába állítani fiatalokat, pedig szükség volna új munkaerőre, ezért naponta két ember munkáját végzem – szögezte le Móger.
Hozzátette, a háború előtt és az utána következő években is még jó volt az erdész dolga, ma viszont már sokkal nagyobb felelősséggel, stresszel jár.
Az erdészmunka mellett gyümölcsöst művel
Az erdészeten kívül gyümölcsészettel is foglalkozik. Öt hektáron termeszt kajszibarackot, ezzel a munka után foglalkozik. Valamikor a társadalmi tevékenységből is kivette a részét, nyolc évig volt az Erdődi járás magyar kisebbségi önkormányzatának az elnöke, a turisztikai egyesületnek pedig az ellenőrző bizottságában volt tag. Mint mondta, akkor még nem volt ekkora gyümölcsöse, ma viszont már nem jutna ideje a közösségi munkára.
Kérdésemre, lesz-e, aki folytatja majd a családi hagyományt, elmondta, idősebbik lánya szívesen választotta volna az erdész szakmát, végül más területen folytatta tanulmányait, de gyerekeikre is átragadt az erdő és a természet szeretete.
