Erdélyi magyarok ezrei veszíthetik el nyelvi jogaikat

206
3083398

Amennyiben a népszámlálás nyilvánosságra került eredményei megfelelnek a későbbi végleges adatoknak, négy vagy öt erdélyi kisvárosban és csaknem tucatnyi községben 10-20 ezer erdélyi magyar veszíti el nyelvi, kisebbségi jogait – figyelmeztet a www.nyelvijogok.ro honlap.

Az anyanyelv szabad használata terén segítséget nyújtó portál közleménye emlékeztet, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nyelvi, kisebbségi jogok jelentős része ahhoz kötött, hogy egy településen vagy közigazgatási egységben az adott nemzetiséghez tartozók aránya eléri-e a teljes lakosság 20 százalékát. Emiatt jogvesztés következik be, ha egy településen a magyarság aránya 20 százalék alá süllyed. A helyi közigazgatási törvényt a 2005-ös módosítás alkalmából magyar kezdeményezésre kiegészítették egy új cikkellyel, amely szerint egyes kisebbségi jogok akkor is alkalmazhatóak, ha a jövőben egyes településeken az arány 20% alá csökken.

A nyelvijogok.ro szakértői szerint azonban ez a kiegészítés három ok miatt sem jelent megfelelő védelmet. Egyfelől a 131. cikk szerint ezeken a 20 százalékos küszöb alá süllyedt településeken immár nem kötelező, csak lehetséges a felsorolt kisebbségi jogok megadása. Másfelől ez a jogfenntartási lehetőség sem terjed ki minden, a helyi közigazgatási törvényben meghatározott nyelvi jogra, így például ezeken a településeken megszűnik az önkormányzati határozatok anyanyelvű igénylésének a joga. Harmadrészt egységesen megszűnnek azok a jogok, amelyeket nem a helyi közigazgatási törvény, hanem más jogszabályok garantálnak. Például odavész a dekoncentrált szervekkel való anyanyelvű kapcsolattartásra garantált jog; ezért nem kell többé ezeken a településeken magyarul értő ügyfélszolgálati munkatársakat alkalmaznia a hivataloknál, a kábelszolgáltatók törölhetik az összes magyar nyelvű csatornát a kínálatból.

A nyelvijogok.ro szerint a jogvesztés elkerülésére jogszabályi módosításokra lenne szükség, amelyeket még a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala előtt hatályba kellene léptetni. Így például megoldás lehet a vonatkozó jogszabályokban általában 20-ról 15 százalékra csökkenteni a nyelvi jogok határát, vagy annak általános szabályozása, hogy az etnikai arányok időközben bekövetkezett, a kisebbségek számára hátrányos megváltozása esetén továbbra is kötelező a nyelvi jogok biztosítása.