A kormány a nők és férfiak nyugdíjkorhatárát 2023-ig 65-ről 67 évre emelné, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 62 éves korban állapítaná meg, amit tovább szigorítana azzal, hogy 0,3 százalékos havi csökkenést is számolna a korai nyugdíjra – közölte a Hina horvát hírügynökség múlt csütörtökön.
A tervezet heves vitát váltott ki a száborban. A horvát kormány a héten készül elfogadni az ún. nemzeti reformprogramot, amelyet Brüsszelnek is elküld, és amelynek részét képezi a nyugdíjrendszer megreformálása is.
Ellenzéki képviselők szerint ez a kormány a tőkések kormánya, nem az embereké, akik azért kényszerülnek idő előtti nyugdíjba, mert tönkremegy vagy megszűnik a vállalat, ahol dolgoznak. A szociáldemokraták és a nyugdíjasok pártja úgy vélte: a törvénytervezet azokat bünteti, akik a legtöbb szolgálati évvel rendelkeznek, és a leginkább hozzájárultak a nyugdíjalaphoz.
Kormánypárti képviselők szerint az ellenzék átpolitizálja a nyugdíjreform kérdését, amely jelenlegi formájában fenntarthatatlan. A horvát nyugdíjbiztosítási hivatal (HZMO) korábban közölt adatai szerint az országban 1,13 aktív dolgozóra egy nyugdíjas jut.
Az Európai Bizottság márciusi jelentése szerint Horvátországban mindössze a nyugdíjasok 14 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. 30 százalékuk 25 vagy annál kevesebb szolgálati év után ment nyugdíjba. Az állampolgárokat átlagosan 32,3 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35,3 év). Az aktív lakosság 12 százaléka kap valamilyen nyugdíjat, ami a legmagasabb aránynak számít az Európai Unióban.
A HZMO legfrissebb adatai szerint a márciusi öregségi átlagnyugdíj 2483,47 kúna volt.
