A koronavírus-járvány miatt nem tavasszal, hanem június 1. és július 4. között tartják meg a népszámlálást Horvátországban.
A népszámlálás a legjelentősebb, legszerteágazóbb statisztikai felmérés, melyre nemcsak Európában, hanem a világ különböző országaiban általában tízévente kerül sor. Az összeírás eredménye a legátfogóbb adatbázis a lakosságról, a háztartásokról és a családokról. Ezek az adatok elengedhetetlenek a gazdasági, politikai és szociális tervezés szempontjából.
Mióta tartanak Horvátországban népszámlálásokat?
Az első részleges népszámlálást Horvátország mai területén 1746-ban és 1754-ben, Mária Terézia uralkodásának az idején végezték. Ez a népszámlálás nem fedte le az összlakosságot, nem foglalkoztak ugyanis a papsággal és a nemességgel. A lakosságot a birtokviszonyok alapján számolták össze. Így volt ez az első teljes körű összeírásig, amelyre 1857-ben, az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó területeken került sor. A következő összeírásokra az 1869., 1880., 1890., 1900. és az 1910. években került sor. A két világháború között két népszámlálás volt: 1921-ben és 1931-ben.
Az 1941-es összeírás a háború miatt meghiúsult, pedig az előkészületek már megvoltak. A második világháborút követően tízévente rendszeresen sor kerül az összeírásra.
Legutóbb 2011-ben írtak össze bennünket. Az ideit eredetileg április 1. és május 7. között tervezték lebonyolítani, de a koronavírus-járvány miatt úgy döntött az Állami Statisztikai Hivatal, hogy elhalasztják és új időpontban, június 1. és július 4. között tartják meg.