Egyre kevesebb a képzett munkaerő Horvátországban

0
12

Horvátország világviszonylatban a negyedik az országból elvándorló képzett munkaerő tekintetében, írja a The Economist hírmagazin a Világgazdasági Fórum (WEF) adataira hivatkozva.

Horvátország világviszonylatban a negyedik az országból elvándorló képzett munkaerő tekintetében, csak Haitin, Venezuelában és Bosznia-Hercegovinában rosszabb a helyzet. Horvátországot Románia, Jemen, Moldova, Észak-Macedónia, Benin és Szerbia követi eme nem túl fényes ranglistán.

A hivatalos adatok szerint Horvátországot az EU-hoz való csatlakozása óta mintegy 230 ezer ember hagyta el a jobb élet reményében. A nem hivatalos becslések azonban ezt a számot jóval nagyobbra, akár a duplájára is teszik. A demográfusok szerint a helyzet akkora méreteket öltött, hogy mára minden ötödik horvát külföldön él. A kivándorlás a szakemberek körében a legnagyobb. Ez annak is „köszönhető”, hogy más kelet-európai országokkal ellentétben itt nemigen nyíltak az elmúlt időszakban olyan munkahelyek, melyek szakértelmet követelnének. A gazdaság ennek ellenére fejlődik ugyan, de csak a nagyobb városokban és a turisztikailag frekventált helyeken.

Az idegenforgalom viszont nem igényel képzett munkaerőt. Az egykor feldolgozóipari mikrogócoknak számító kisvárosok, melyekben az előző rendszerben jellemzően pár száz főt foglalkoztató vállalatok működtek, mára jóformán elveszítették jelentőségüket, csupán adminisztratív szerepük maradt. A statisztikákat némileg szépíti, hogy Horvátország továbbra is népszerű célország a Balkán népei, legfőképp a boszniaiak körében, akik számára az adriai ország sok esetben már a „Nyugat”. A horvát kormány a „brain draint” számos demográfiai intézkedéssel próbálja mérsékelni, ám ezek hatása még mindig nem érezhető. Az elvándorlás mértéke ugyan az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat, de ez inkább annak köszönhető, hogy az évek során felhalmozódott tartalék lassan elfogy, és így tulajdonképpen nincs kinek elmennie sem.