Valamikor a tanítókat a nemzet napszámosainak nevezték.
Csúzán van egy asszony, akit a falu egyesületeinek napszámosaként lehetne jellemezni. Csúza hét egyesülete, szervezete közül négynek az adminisztrációját, könyvelését ő végzi. Aki egy kicsit is jártas az ilyen dolgokban, az tudja, milyen óriási munkát jelent ez. Mindent iktatni, ellenőrizni, igazolni, kimutatni, összegezni, számlákat, banki kivonatokat fénymásolni. Decemberben nemegyszer éjfél után 2-kor kerül ágyba. És mindezt ingyen és bérmentve. Mert napközben háziasszony, édesanya, anyós, nagymama, és a kertben, a szőlőben meg az állatokkal is van elég dolga.
Ha valami komolyabb rendezvénye van valamelyik egyesületnek, szervezetnek, ő tisztítja és aprítja a hagymát, ő reszeli a salátának a káposztát, ott van a takarításnál, mosogat az ebéd vagy vacsora előtt és után. A vendégek soha nem látják sem ünneplőben, de még fehér kötényben sem. A főszervezők többnyire csak megköszönik a munkáját, de néhányszor kapott már virágot is.
Elfoglaltsága és szerénysége azt se engedi meg, hogy netán riportot készítsenek vele vagy róla.
A csúzaiak így is tudják már, kiről van szó, de azok kedvéért, akik nem ismerik, leírom a nevét is. Ő Fica-Smit Mária, Marika.
Reppmann Dékány Zsuzsanna
