Most az a feladat, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes – mondta Orbán Viktor az évértékelőjében
2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés éve, míg 2014 a gyarapodás éve lesz – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök tegnap évértékelő beszédében.
Ez a terv azonban nem a szocializmus ötéves terve, hanem sok millió magyar közös terve, közös akaratunk, elszántságunk, elhatározásunk adja a fedezetét, és végig fogjuk csinálni – mondta a miniszterelnök. Ez nemcsak egy lehetőség, hanem az utolsó lehetőség. Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év megbukott terveitől – hangsúlyozta, hozzátéve, a becsapott emberek összetalálkoztak, és kétharmados lendülettel elsöpörték az előző kormányt, „ám a tenyerek viszketése nem múlt el” – tette hozzá. A veszély nem múlt el. Nincs olyan terv, amely Magyarország megújulása nélkül vezethetne sikerre. Magyarország megújulásáról elmondta: ez újjászületés lesz, küzdelem és küldetés.
Szülőként sűrűn találkozhatunk a kérdéssel, hogy ha átszúrunk a földgolyón, hogyan tudunk fordítva élni a Föld túlsó oldalán; hogyan tudtunk eddig fejjel lefelé élni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
A FEJÉRŐL A TALPÁRA ÁLLÍTJUK A MAGYAR ÉLETET
Ma már a több munkáért elismerés, a törvénysértésért büntetés jár – ezt jelenti a megújulás, vagyis hogy a fejéről a talpára állítjuk a magyar életet – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: a megújulás ugyanakkor újjászületést is jelent. Azt, hogy a magyar nép saját képére kezdi formálni a jövőt, „véget vet a sodródásnak”. Ilyenkor mindenki érzi, hogy a nemzet szelleme kiszabadul börtönéből. Ekkor tudtak a népek nagy tetteket végrehajtani, mi, magyarok is emlékezhetünk ezeréves kereszténységünkre, Európa védelmére, Széchenyire és a reformkor nagyjaira, 48-ra és 56-ra, nagyszerű tudósainkra – sorolta Orbán Viktor.
A kormányfő elmondta, a nagy elődök erőt adnak, hanyatlás idején emlékeztetnek, hogy többre vagyunk hivatottak. „A magyar szellem ott van minden magyar mozdulataiban.” Mint fogalmazott, ezt érezte az árvízi mentéskor, és a vörösiszap-katasztrófa idején is találkozott vele. „Itt volt velünk, mint egy őrláng, melyből 2010-ben igazi tűz lett.” A magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet – tette hozzá.
Ugyanakkor szellemünk táplálására is szükség van, viszont ennek a szellemnek nyomát sem találjuk alkotmányunkban. A szakjogászok még ellennének az átmenetivel, de az nem a magyarok alkotmánya, hanem szovjet mintára készült, kényszerű kompromisszumok eredménye, amire akkor lehetőség volt.
FÉLELMETES ÉS FELEMELŐ
A sorsdöntő küzdelem előtt állva egyszerre félelmetes és felemelő pillanatokat élünk át – mondta a miniszterelnök. A nyugati világot ugyanis óriási lavina fenyegeti, a válság. Az első hótömeg majdnem elsodorta hazánkat. Az európai országok közös gazdasági kormányzásra szánták rá magukat, de mi kívül rekedtünk a biztonságos övezeten, így attól félünk, hogy mi lesz a gazdaságunkkal, mi lesz a forintunkkal.
Orbán szerint sebezhetőek vagyunk, a múlt mintha vissza akarna térni, az eladósodással, a korrupcióval, a szélsőségek megerősödésével. A miniszterelnök hangsúlyozta, a válság, az adósság elől nem térhetünk ki, vállalni kell a küzdelmet, nem húzhatjuk össze magunkat, mert ez az összeomláshoz vezető út lenne.
A kormányfő szerint a félelem mellett ott van a felemelő érzés is. Amikor Edison laboratóriuma leégett, az öreg feltaláló azt mondta: a katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésük elégett vele. És ahogy Orbán Viktor megjegyezte: a feltaláló három hét múlva megszerkesztette a fonográfot.
Európa tehát hadat üzent a válságnak, 2011-ben mi is hadat fogunk üzenni az adósságnak. „Ha nem gyűrjük le, ő gyűr le bennünket” – jelentette ki Orbán Viktor. Megjegyezte: az első lépéseket a bankadóval, a válságadókkal és a nyugdíjrendszer megmentésével már megtettük. Most az a feladat, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes. Mert a tétlenség megöli az embert. A magyar ember a maga lábán akar állni, nem segélyből, ügyeskedésből megélni – állapította meg Orbán. Mindenkit, kortól és nemtől függetlenül, vissza kell hozni a munka világába – jelentette ki. De azt is tudja, hogy ez nem lesz egyszerű dolog. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik szeretnének dolgozni, de nem képesek rá, és azok közé, akik tudnának, csak inkább „ebből, abból akarnak pénzt csinálni, ha másból nem, akkor tyúklopásból”. El kell tehát érni, hogy aki képes rá, az a munkából tudjon megélni.
A miniszterelnök ismét hangsúlyozta, ha nem sikerül a megújulás, akkor ismét ránk szakad a múlt, elönt bennünket az államadósság.
A megújulás küldetés, ahogyan az igazi sportoló számára, hogy élete nagy küzdelmét sikerrel vívja meg – mondta a miniszterelnök. Most nekünk is erre kell gondolnunk. Kiharcoltuk magunknak a történelmi lehetőséget, hogy Magyarországot a saját elképzelésünk szerint újjászervezzük. Múlhatatlanul szükséges, hogy mindnyájan gondját viseljük annak, amit ránk bíztak, ezért nem mondhatunk le a fiataljainkról, küzdenünk kell értük – vélte Orbán. 2011 a megújulás éve, a megújulás újjászületés, a megújulás küzdelem, a megújulás küldetés – zárta évértékelő beszédét a miniszterelnök.
